Vajda János: Bartha végórája | Verstár - ötven költő összes verse

Bartha végórája

"Föld alá hát fáradt tagok!
Nem élek, de nem is halok
Koldusok módjára.
Ahol eddig király voltam,
Hadd legyek hát még az ottan
Egyszer - utójára!"

Lear király vén már a trónra,
De ifju a szinész - újra;
És oly igaz minden.
Haj! a szerep megvalósul,
"Hallja hálátlan fiúktul:
Vén iszák! - le innen!"

Súgnak még a vén királynak,
Haszontalan... a drámának
Vége van már épen...
Szó szereppel a pokolba!
Két nehéz könny mind elmondja
Bágyadó szemében.

Vén a szinész úra...! tántorg
Hazafelé..."adjatok bort!"
Senki, aki adja!
Mostan osztják birodalmát.
Nincs idő, hogy látogassák, -
Mindegy - nem óhajtja.

Vele van egy gondolatja,
Nincs egyedül - ezt forgatja...
Ő nem olyan árva;
A hálátlan magzatokat
Feledi: e hű gondolat
Szemét majd bezárja.

"Mit nekem már - mutassátok
Szinpadon - komédiások
Lear királyt miattam...
Csak engemet játsszatok ki -
Ti árnyékok - a valódi
Lear király én voltam!"

- Egy kis apród -a szerhordár)
Szobájában föl-alá jár.
"Fiú, a sarokba!
Nagy dolog történik itten,
Jelentsd meg, hogy - Csöndes minden...("
Lőn, ahogy gondolta.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir