Verseghy Ferenc: 16. A' Szegfű.

16. A' Szegfű.

Az út mellett egy Szegfütske
meg-hajólván, bús homlokkal

föld' szinére borula.

Történt, hogy egy szép Szüzetske
tsendes lábbal, 's vig ortzával

arra sétálván, dalola.

O! bár, ugy mond a' Szegfütske,
legszebb volnék e' rétetskén,

o! tsak egy szép Rósátska!

Hogy le-törvén e' Szüzetske
bágygyadozni tiszta mejjén

o! tsak egy fertálig hagyna.

De jajj! nem vévén szeginykét
észbe, éppen reája lép

's le-gyötri föld szinére.

Dölvén ő, 's végezvén éltét
Elég, ugy mond, o! kedves kép,

hogy Te végzed éltemet, Te!

(A 80-as évek végéről.)

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!