Berbécs csenkesz.

Festuca pseudovina Hack. – Évelő. 51–40. Hüvelye tövig hasadt. Meddő hajtásainak a levelei laposak, szárítva barázdáltak, a többi hajszálszerű, szürke, de nem hamvas. Kalászkája 5–6 mm, toklásza 3–4 mm h. Terem legelőkön, szikár kaszálókon az egész országban. 6–7.

Más honi fajok: F. amethystina L., – arundinacea Schreb., – carpathica Dietr., – dalmatica Hack., – dimorpha Guss., – distans L., – duriuscula L., – gigantea (L.) Vill., – limosa (Schur) Simk., – montana MB. (drymeia M. et K.), – myurus L., – ovina L., – pannonica Wulf., – picta Kit., – Porcii Hack., – pulchella Schrad., – pumila Vill., – rubra L., – salinaria Simk., – sylvatica (Poll.) Vill., – sulcata Hack., – varia Hnk., – xanthina R. et S. és mások.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir