Ország király nélkül
Ország király nélkül
November 10-én király nélkül maradt az ország, a rendek vették kezükbe az irányítást. Az 1445. májusi pesti országgyűlésen az általuk kiadott törvényben kimondták, hogy ha I. Ulászló a hónap végéig nem térne vissza – halálának tényét még sokan kétségbe vonták -, akkor a gyermek V. Ulászlót ismerik el királyuknak. Mivel III. Frigyes (1440-1493) német király nem volt hajlandó kiadni a magyar rendeknek az ifjú királyt és a Szent Koronát, 1446 nyarán az országgyűlés úgy döntött, hogy kormányzót választ. Rákos mezején Hunyadi Jánosra esett a választás. Gyakorlatban a kormányzói tisztség nem jelentett korlátlan hatalmat, hiszen együtt kellett működnie az országtanáccsal.
Hunyadinak a legnagyobb belpolitikai problémát III. Frigyes jelentette, aki ellen többször is fegyverrel kellett fellépnie. A német király továbbra sem engedte el Bécsből V. Lászlót, s jó néhány magyar várat és várost is elfoglalva tartott. Hunyadi János a belpolitikai kérdések mellett továbbra is fontosnak tartotta a török elleni küzdelmet, 1448-ban újabb hadjáratra szánta el magát. Talán azért nem várt a kedvezőbb időpontra, mert 1448-ban Szkander bég szövetséget ajánlott fel Hunyadinak, s a pápa is, igaz, csak a következő esztendőben, reálisnak találta a hadjárat megindítását. A terv valószínűleg Hunyadi nevéhez fűződött, de azzal, hogy a katonák zsoldjára megszavazták a rendkívüli adót, az országtanács is a harc mellett foglalt állást. Hunyadi serege nem lehetett több 25 000 főnél. A kormányzó a "hosszú hadjáratban" már bevált útvonalon indult el, de hirtelen irányt változtatva Rigómező felé fordult. A váratlan lépés mögött Brankovics György akcióját kell keresnünk. Igaz, most átengedte területein a magyar seregeket, de nem csatlakozott a hadjárathoz, s ráadásul tájékoztatta a szultánt Hunyadi haditervéről. II. Murád a támadást Szófia irányából várta, de így könnyűszerrel a magyar csapatok hátába került, s egyben megakadályozta Szkander bég csatlakozását is.
A rigómezei csatát október 16-án a magyar nehézlovasság rohama nyitotta meg. Hunyadinak súlyos harcokban sikerült az európai szpáhikat visszaszorítani, de másnap a janicsárok visszavetették a magyar balszárnyat, s ezzel felborítva a magyar hadrendet, lassan felőrölték az ellenállást. A hadjárat során közel 15 000 magyar katona esett el, de a törökök részéről állítólag sokkal nagyobb volt a veszteség. A kortárs humanista Aeneas Silvius, a későbbi II. Pius pápa megállapítása azonban jól mutatja: a török esetében már nem az a kérdés, hogy hányan estek el, mert "70 000 ember veszteségét sem érzi meg, ha ázsiai seregeit át tudja hozni Európába".
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
