Magyar tudóstársaságok
Magyar tudóstársaságok
Többen már a 18. században szerettek volna magyar nyelvművelő tudóstársaságot alapítani, s az első hosszabb életű kör a század végén létre is jött Erdélyben, a Magyar Tudós Társaság viszont csak 1831-ben kezdhette meg működését. A híres társaság-alapítási tervezeteket mutatjuk be ebben a fejezetben.
18. századi tudóstársaságok
Már a 18. században számosan megpróbálkoztak nálunk azzal, hogy a híres külföldi akadémiákhoz és tudóstársaságokhoz hasonló magyar köröket hozzanak létre, de a bécsi hivatalok nemigen adtak engedélyt effajta egyletek alapításához. Pedig az osztrákok jól ismerték a politikailag veszélytelen nagy nemzetközi tudóstestületeket: Itáliában a Hiúzszeműek Akadémiáját, amely először 1603-ban alakult meg – egyik elnöke Galilei volt -, másodszor pedig 1745-ben éledt fel (harmadszor 1801-ben); Franciaországban az 1629-ben alakult akadémiát (ennek volt tagja Descartes és Pascal is), s az ottani természettudósok 1666-os körét; Angliában az 1660-ban akadémiává szerveződött tudóskört (munkájában Boyle és Newton is részt vett); Németországban az 1652-ben alakult tudóstársaságot, no meg a Leibniz tervei alapján 1700-ban létrejött porosz akadémiát; végül a szentpéterváriak 1725-ben megnyílt híres tudós testületét, a Lomonoszov, Euler és a Bernoulliak nevével fémjelzett akadémiát. Mellettük Európa számos egyetemvárosában alakult tudóstársaság, csak épp a magyarországi székhelyű tudóskörök alapításától féltek Bécs vezető körei. Azt megengedték, hogy a magyar tudósok eljárjanak a göttingeni, az altdorfi, a müncheni és más társaságok üléseire, s azt is, hogy írjanak lapjaikba, de hogy e kiváló szakemberek idehaza gyűljenek össze, s itt tárgyaljanak a világ dolgairól, arról nem szívesen hallottak.
Újkori tudóstársaság
Felvidéki kezdeményezések
Bécsi javaslattevők
Tudóstársaság Erdélyben
Az Akadémia
Természettudósok körei
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
