Rovarok, halak, egysejtűek és a származástan
Rovarok, halak, egysejtűek és a származástan
Kortársa, Horváth Géza akadémikus komoly érdemeket szerzett a filoxéra elleni harcban, az állattan területén pedig azzal, hogy 1884-ben megindította a Rovartani Lapokat, 1890-ben megszervezte a Rovartani Állomást, s létrehozta a rovartannal foglalkozó Magyar Entomológiai Társaságot. 1896-tól ő vezette a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárát.
Idősebb Entz Géza sok más mellett az állati s növényi egysejtűek együttélését tanulmányozta. Kortársa az ugyanabban az évben, tehát 1842-ben született Török Aurél tekinthető a modern antropológia első magyarországi szaktekintélyének, egyben az antropometria első honi művelőjének. Kettejük munkájának eredményeként jelent meg Darwin már idézett műve, "Az ember származása" magyar fordítása 1884-ben. Entz Kolozsvárott, majd Budapesten is számos hívet nevelt a modern állattani szemlélet számára, bár idős korában megkérdőjelezte saját darwinista nézeteit. Az Entz család immár 180 éve áll a magyar tudomány szolgálatában, hiszen nagyapja orvos volt, édesapja a gyümölcs- és szőlőtermelést tanulmányozta, ő maga pedig Margó Tivadar mellett a magyar állattani kutatások talán második legnagyobb hatású szaktekintélye lett. Az ifjabbik Entz Géza is ezen az úton haladt, aki 1929-től a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet vezette, 1934-től pedig a zoológia professzora volt a budapesti Tudományegyetemen. Ő elsősorban a Balaton biológiai tanulmányozásában tűnt ki.
Érdekes ember volt Apáthy István orvosdoktor, Margó tanítványa, aki Nápolyban kezdte állattani működését, s a mikroszkópi mikrotechnika finomításában alapvető eredményeket ért el. Az evolúciós gondolkodás híveként lett 1890-ben a kolozsvári egyetemen az állattan professzora, ahol szövet- és fejlődéstant adott elő. Bár az idegingerület vezetésére kidolgozott kontinuitástanát a neurontan azóta cáfolta, mégis fontos megállapításokkal járult hozzá az idegszövettan kialakulásához. Nagy tudású társadalomtudós is volt, ő alapította a Magyar Társadalomtudományi Társaságot, s adta ki annak periodikáját. E témakörben jelent meg "A fejlődés törvényei és a társadalom" című értékes munkája, s háborúellenes magatartását fejtette ki "A háború biológiája" címet viselő, fontos kötetében. 1918-ban Károlyi Mihály Erdély kormánybiztosává nevezte ki, ezért később a románok halálra ítélték, de francia közbenjárásra megkegyelmeztek neki. Ekkor került Szegedre, ahol az új tudományegyetem megalapításában vett részt, de hamarosan elhunyt.
Sajnálatos, hogy egy másik nagy tudású állattani szakember, a méhek, rákok, kétéltűek, hüllők és emlősök kutatója, az ősméhek természetrajzának megírója, Méhely Lajos akadémikus, olyan fajvédő nézeteket vallott, amelyekkel kora tudóstársadalma sem tudott egyetérteni, s 1930-ban akadémiai tagságáról is lemondatták.
A pécsi egyetemen 1930-tól volt az állattan professzora Fejérváry Géza, a származástan jeles kutatója, akiről a jelen kötet őslénytani részében is szólunk. Fontos tanulmánya volt a zoogeographia tárgyáról és módszeréről készült írása. Fiatalon, 38 éves korában hunyt el.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
