Főiskoláink, egyetemeink az újkorban
Főiskoláink, egyetemeink az újkorban
Kolozsvárott a 16. század végén jött létre egy jezsuita egyetem, amelyet később a piaristák vezettek. Kétszáz évvel később itt orvossebészeket is képeztek, és egy kémiai-metallurgiai intézet is alakult. A jezsuiták Nagyszombatban is egyetemet tartottak fenn, ez az a híres tudományegyetem, amelynek már orvosi kara is volt, s amely később Budán, illetve Pesten folytatta működését. Hasonló jellegű, magas szintű képzés folyt a református és evangélikus kollégiumokban, Gyulafehérvárott és Kolozsvárott éppúgy, mint Sárospatakon, Debrecenben, Eperjesen, Pozsonyban és másutt. A 18. század közepén keletkeztek a máig is fennálló, speciális szakképzést adó egyetemek ősei.
Az újkorban talán a brassói iskola volt az első, amely elérte a főiskolai szintet, ennek tantervét a nagy hírű J. Honterus dolgoztak (tankönyveiről a nyomdászattörténeti fejezetben olvashatnak), Szintén főiskolai jellegű volt a képzés Békésgyula, Nagybánya s Nagyőr evangélikus iskolájában; az első csak a török hódítás idejéig, 1566-ig állt fenn, a másodikat Kopácsi István alapította 1547-ben, s ez mintegy három évtizeden át működött tanító- és lelkészképző főiskolaként, utána középfokú intézmény lett, míg Szepes vármegye nagyőri főiskoláját a 16. század 80-as éveiben alapították, s ennek lett neves tanára Graver Albert.
A diákok egy része továbbra is kénytelen volt a külföldi univerzitásokat felkeresni, s bár a bécsi, a krakkói és az itáliai egyetemeken 1520 után csökkent a magyar diákok száma (ez nem véletlen, hiszen a törökök által elfoglalt területen kezdetben nem volt könnyű átutazni), de Bolognában Szondi Pál kollégíumot alapított az ottani egyetemen tanulni vágyó teológushallgatók számára, s ez valamelyest megnövelte a magyar diákok számát, lehetőségeit. XIII. Gergely pápa 1579-ben Rómában megalapítja a Collegium Hungaricumot, amely a posztgraduális képzést szolgálta, akárcsak a később, 1623-ban alapított Pazmaneum.
A 16. században már megjelennek az első magyar diákok a lutheri befolyás alatt álló wittenbergi egyetemen is, ahol 1555-ben saját cétust is alakítanak. Nem minden fiatal jutott el ezekre az egyetemekre, de azok igen, akík mecénásra leltek. E kor egyik legjelesebb evangélikus mecénása volt például Vitnyédy István, aki több szegény diák taníttatását is magára vállalta.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
