Iparművészet és építészet a századfordulón
Iparművészet és építészet a századfordulón
A 19. századi Angliában új művészeti központ született a hagyományos európai centrumok (Róma, München, Párizs) mellett. Anglia a művészetben új szempontot mutatott fel: művészet és társadalom szoros kapcsolatát, egymásrautaltságát, a művészet révén előidézhető társadalmi fejlődés értelmében. A társadalmilag elmaradottabb országokban, így elsősorban Skandináviában vagy például Magyarországon ez az idea visszhangra talált. A módszer ugyanis organikusan átültethető volt, hiszen tradícióra épített. A helyi tradíciók demokratizálódásának módjait (azaz modernizálásukét) jelentette.
Kós Károly: Madárház az Állatkertben (1911). Kalotaszegi épületformákat változatosan felvonultató, s ezért a vernakuláris szecesszió különleges együttesét Kós Zrumeczky Dezsővel közösen tervezte
Európa különböző vidékein kialakultak a tradicionalista modernség vernakuláris (anyanyelvi) irányai, elsősorban a művészet ipari, gazdasági struktúrával összefüggő ágaiban (az iparművészetben és építészetben), melyek egyúttal mint tárgykészítés és környezetalakítás, a társadalom legszélesebb körében mondhattak magukénak tradíciót.
Gondolatok az iparművészetről
Az iparművészet
Az építészet feladatai
Tradicionalista modernizmus az építészetben
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
