A sárgarigó, a seregély, a barátposzáta és a vörösbegy
A sárgarigó, a seregély, a barátposzáta és a vörösbegy
Énekesmadarakkal a legkülönbözőbb élőhelyeken találkozhatunk. Az erdők, parkok és ligetek jellemző madara például a szépen flótázó sárgarigó vagy aranymálinkó (Oriolus oriolus). Későn, csak május első napjaiban érkezik, ugyanis főként hernyókkal táplálkozik, azok pedig a teljes lombosodással jelennek meg a lombkoronában. A márciusban felhangzó "Huncut a bíró"-kiáltás a seregélytől (Sturnus vulgaris) származik. Ez a fémesen csillogó tollazatú, rövid farkú madár kitűnő hangutánzó, és nemcsak a sárgarigó flótáját, hanem a kertajtó nyikorgását vagy a kiskutya ugatását is mesterien olvasztja bele saját énekébe. Faodúban költ, nem ritkán a kertek öreg gyümölcsfáiban, vagy a számára kifüggesztett mesterséges fészekodúban, és a párzási időszak extázisában a hím gyakran szárnyaival csapkodva énekel a bejárat közelében.
Ahol gazdag aljnövényzetű erdők vannak, de a bokrosokban, nagyobb parkokban és kertekben is mindenütt hallhatjuk áprilistól a barátposzáták (Sylvia atricapilla) csengő énekét. A hímek fejeteteje, "sapkája" fekete, a tojóké vörhenyesbarna. Az erdőben gyakran egészen alacsonyan, akár arasznyira a föld felett építik meglehetősen silány fészküket szederindák közé, bokrok ágaira, a városokban költő párok viszont a sok macska miatt többnyire magasabban építkeznek. Évente kétszer nevelnek fiókákat, éppen úgy, mint az erdők és parkok közkedvelt, kedves madara, a vörösbegy (Erithacus rubecula) is. Náluk is több a hím, közülük évente akár 20% is pár nélkül maradhat. A fészekaljak viszont 6-7 foltos tojásból állnak, melyekből 13-14 napi kotlás után bújnak ki a fiókák. Kezdetben, mint a többi énekesmadarunknál is, zárt szeműek és csupaszok, de hihetetlenül gyorsan fejlődnek, és 12-14 nap múlva már el is hagyják a fészket. Igaz, ilyenkor még csak alig tudnak repülni, de szüleik odakint is tovább etetik őket; a bokrok alatt, gyökerek védelmében rejtőző apróságok sajátos jelzőhanggal tudatják hollétüket. A fiatal vörösbegyek első színruháján még egyetlen narancsvörös tollacska sincsen, barnák, sárga pettyezéssel. Végleges színruhájukat, narancspiros mellényüket csak az első vedlés után kapják meg, ekkor válnak "igazi" vörösbegyekké.
A rigófélék fiókái valamennyien korán elhagyják a fészket. A park ösvényén ugráló, látszólag elhagyott, rövidke farkú kisrigó tehát nem árva! Nem szabad hazavinni! Ha valaki elrejtőzik a közelben, látni fogja, amint az öreg madarak menetrendszerűen megjelennek, és a csőrükben tekergőző gilisztákkal vagy rovarokkal megkeresik a jelzőhangokat adó fiókákat, vagy azok maguk ugrálnak eléjük a bokrok alól.
A sárgarigó nem rigó, magyar neve megtévesztő. Művészi fészkét villás ágra fonja
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
