Folyóiratok, írói csoportok
Folyóiratok, írói csoportok
A korszerű irodalmi tájékozódást a "pécsiek" hozták, azok a baloldali értelmiségiek, akik a Pécs-Baranyai Szerb-Magyar Köztársaság felszámolása után a Vajdaságban kerestek életlehetőséget. Fiatalok voltak valamennyien, alig 20 esztendősek, a Nyugaton, Adyn nőttek, Kassák iskolájába jártak.
A közülük való Csuka Zoltán (1901-1988) aktivista verseskötete volt a jugoszláviai magyar irodalom legelső könyve (Megyünk, 1923). Ő indította el az első magyar nyelvű folyóiratot Jugoszláviában Út címmel 1923-ban, s ő volt a kezdeményezője a tartósan életképesnek bizonyult Kalangyának is (1932-1944). Szenteleky Kornélban (1893-1933) kortársai az irodalmi vezért, a Vajdaság Kazinczyját tisztelték. Költő, próza- és tanulmányíró, eszmeadó, szerkesztő volt; ugartörő, irodalomalapító, antológiákat szerkesztő, könyvsorozatokat indító, a szerb irodalom értékeit fordító. Az önálló vajdasági irodalom felnevelése mellett hidat kívánt építeni a magyar, a szerb és a horvát kultúra és a különböző országokban élő magyar kisebbségek szellemi és művészi törekvései között. Folyóiratában, a Vajdasági Írásban, majd a Kalangyában minden értéknek helyt adott: közölte – többek között – Szirmai Károly, Majtényi Mihály, Fekete Lajos, Herceg János, Laták István és Gál László írásait.
A Kalangya körül elsősorban a polgári szemléletű írók gyülekeztek. A szocialista irányba tájékozódóknak a Híd (1934-1941) lett a fóruma. A lapban – a társadalmi változás gondolatát előkészítő és népszerűsítő írások társaságában – a szépirodalmat Lőrincz Péter, Laták István, Gál László, Thurzó Lajos és mások képviselték.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
