Kezdemények az 1920-as években
Kezdemények az 1920-as években
"A líra meghal, néma ez a kor" – írja Babits Mihály a Nyugatban, 1922-ben a Régen elzengtek Sappho napjai című versében. Az évtized azonban – úgy tűnik – rácáfolt a költőre. Három líratörténeti jelentőségű pálya indul ekkor: Szabó Lőrincé, Illyés Gyuláé, József Attiláé. A prózaírók pedig nem a világ látszatait utánozzák, nem szociológiai hitelességre törekednek, figyelmük elsősorban lételméleti és poétikai problémák értelmezésére és megjelenítésére irányul.
Az 1920-as években kezdődik a Nyugat folyóirat második nemzedékének pályája. Ez a generáció azonban már nemcsak Ady és Babits lapjához kapcsolódott. A Herczeg Ferenc szerkesztette Új Időkbe (1895-1949) általában nem írtak, pedig a rendszeres huszonötezres példányszám nem kis népszerűséget biztosíthatott volna, csak néhányan publikáltak eleinte a Nyugat ellenlábasának szánt Napkeletben (1923-1940), munkáikat azonban szívesen adták Raith Tivadar Magyar Írásának (1921-1927), a Dokumentumnak (1926-1927), a rövid életű, néhány számot megélt folyóiratoknak – ilyen volt a Kékmadár, az Új Föld, a Láthatár és Szabó Lőrinc Pandorája -; publikáltak József Attila, Ignotus Pál és Fejtő Ferenc lapjában, a Szép Szóban (1935-1939), kevésbé fontos alkotásaikat Az Est-lapok irodalmi szerkesztője, Mikes Lajos (1872-1930) költő, író, műfordító vette pártfogásba.
A második nemzedék költői
Prózatörténeti fordulat(ok)
Móricz, Krúdy, Kosztolányi
Urbánusok és népiesek
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
