A szent királyok kora
A szent királyok kora
A megpróbáltatások elmúltával immár végérvényesnek bizonyult a magyarság megtérése, amikor 1077-ben Szent László lépett a trónra. Erre az időre esett a Magyar Királyság és a pápaság első viszálya, amelynek oka a megüresedett horvát trón betöltése volt. László végül is keresztülvitte akaratát, mert megszerezte a horvát trónt – s ezzel sok évszázadra egy államkeretbe kapcsolta a két országot.
László tovább erősítette az egyház pozícióit; lépéseket tett a kunok térítése érdekében, és Zágrábban új püspökséget állított fel. A kalocsai érsekség az ő idejében terjedt ki déli irányba, és lett kalocsa-bácsi érsekséggé, amelyhez a Szerémség is tartozott. Északon is bővíteni kívánta az egyházszervezetet, de a nyitrai püspökség felállítására végül is csak Kálmán idejében került sor. E korban tovább fejlődött az egyházi igazgatás is: megjelent a káptalanokban a kanonoki testület, és ekkor került sor az egyházmegyék kisebb igazgatási egységekre, esperességekre való felosztására. Egyházépítő munkálkodása talán legnagyobb eseménye mégis az volt, amikor – a fehérvári bazilika sírjainak felbontása után – az egyház szentjeinek sorába emelte Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Gellértet. Alighanem ugyancsak az ő ösztönzésének köszönhető és a szentté avatásokkal összefüggő esemény volt István király legendájának megfogalmazása. Ugyancsak László alapította a szentjobbi apátságot, ahol ezután István király az enyészettől csodálatos módon megmenekült karereklyéjét őrizték.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
