Búcsúk, kegyhelyek, szent helyek
Búcsúk, kegyhelyek, szent helyek
Máriapócs, Andocs vagy Máriaremete a maguk zarándoklataival és búcsúival a hazai hitélet nevezetes színterei. Debrecen öregtemploma a kálvinista kegyesség otthona, Gül Baba türbéjét pedig muszlim zarándokok keresik fel. Templomainkban sok oltárkép, szobor és ünnep hordozza a maga jámbor legendáját. Szent idők és helyek: szervesen tartoznak hozzá egyházaink és kultúránk hétköznapjaihoz és ünnepeihez. Jelenünk is teremt ilyen alkalmakat; Nagymaros évenkénti kisközösségi találkozója már egy új lelkiség szülötte.
A szentkúti kápolna, Csatka
Az ősegyházban a vétkek vagy azok egy részének jóvátételi cselekedetek ellenében való elengedéseként született meg a búcsú. Később az egyház Krisztus, Szűz Mária és a szentek érdemeire való tekintettel engedélyezett búcsút, annak elnyerését pedig e közbenjárók kegyhelyeinek felkereséséhez kötötte; e patrónus templomának, az abban elhelyezett, csodás hatású kegyképnek vagy kegyszobornak zarándokként való felkeresése az egyház által engedélyezett búcsúnapokon a hívő nép számára bűnbocsánatot, de sokszor csodálatos imameghallgatásokat, gyógyulásokat is hozott.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
