Keresztény bölcselet
Keresztény bölcselet
Az 1890-es évek óta eltelt időszak filozófiai gondolkodásának fontos, bár az utóbbi évtizedekben kevéssé becsült vonulatát a keresztény hit által inspirált filozófiák jelentik. A neotomizmus a maga idejében világszínvonalú képviselőket – Horváth, Schütz – mondhatott magáénak; a perszonalizmus, a protestáns modernség, a legújabb antropológiai bölcselet pedig ugyancsak talált magyar követőket. Filozófiatörténetünk fontos állomásai ezek a keresztény indítású elméletek.
A modern katolikus gondolkodás forrása és példaképe: Aquinói Szent Tamás. (III. Ince pápa – két oldalán a skolasztika két legnagyobb gondolkodójával, Szent Tamással és Szent Bonaventurával, Raffaello: Az athéni disputa című freskójáról, Róma)
Pázmány Péternek, a hazai katolikus bölcselet klasszikusának szobra Budapesten
A katolikus egyház számára – különösen a középkortól – hitelvi okokból nélkülözhetetlen volt a filozófia művelése, diszciplínáinak a magasabb szintű egyházi képzés keretében való oktatása. A barokk korban ez a kívánalom különös nyomatékkal érvényesült a papnevelő intézményekben Európa-szerte, így hazánkban is. Pázmány európai látókörű bölcseleti működése azonban évszázadokig nem lelt méltó folytatókra; a 19. század végéig az ekkor már avult barokk skolasztika életidegen, a modern filozófiai fejlődéssel lépést tartani nem tudó szelleme élt az egyházban.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
