Világpolgár drámaírók

Full text search

Világpolgár drámaírók
Balmazújváros híres író-fiaként a parasztság szószólóját, Veres Pétert tartjuk számon, ám itt született a nagy utat bejárt, majd hosszú élete végén Budapestre hazatért Lengyel Menyhért (1880-1974) is. A nagy fejedelem (1907) c. Rákóczi-drámája még amolyan késő-millenniumi retorikát is mutat, de már ironikus, kritikai, demitizáló elemeket is sűrít. A Tájfun (1909) nemzetközi hírnevet vívott ki számára az akkoriban divatos távol-keleti tematikával, a feszült per-dramaturgiával és a lélektani analízissel. A világháború alatt Svájcban élt. 1917-ben az ő szövegkönyve alapján készült Bartók Béla A csodálatos mandarin c. táncjátéka. A három- és négyfelvonásos dráma technikai kötelmeinek lazítása volt a célja; ezt csak részben tudta elérni. A Sancho Panza királysága c. vígjáték a legsikerültebb, A waterloói csata c. komédia a legsikeresebb színműve, az előbbi 1919-ben, az utóbbi 1924-ben öregbítette hírnevét. A Földnélküli János Karinthy Frigyes társszerzőségével készült. Az előadás érdekében még egy „saját” színházat is szereztek: 1929-ben Lengyel a Belvárosi Színházat igazgatta. 1931-től világvándor lett, részben az itthoni céhbeli súrlódások és más súlyosabb okok miatt, részben a külföld – és a filmszakma – hívásának engedve. London, Hollywood, Róma voltak a főbb állomásai. Éles eszét, gondolati és etikai elmélyültségét, vívódásait a színdarabok mellett monumentális Naplója is dokumentálja.
Bíró Lajos (1880-1948) Ady Endre és Nagy Endre nagyváradi baráti köréből indult. A cárnő (1913) c. drámát éppen Lengyel Menyhérttel közösen írta. Ugyanennek az esztendőnek a termése legtöbbet játszott műve, a Sárga liliom. Alkotóereje ekkortájt tetőzött; legtermékenyebb korszakát a Hotel Imperial (1918) zárta. 1919-ben emigrált, Ausztria, Franciaország, Németország, az Amerikai Egyesült Államok és Anglia között ingázott, megbecsült személyisége volt a filmiparnak. Epikai munkássága kiterjedtebb, mégis jelentéktelenebb a drámainál. Kissé sietős írásmódjáért a dinamizmus, a szenvedélyesség kárpótol.
Molnár Ferenc (1878-1952) eredetileg a Nemzeti Színház számára írta a Doktor urat (1902). Ezt az első darabját átvitte a Vígszínházba, mely igazi otthona, stílusának meghatározója lett – s ő is alakította a Víg arculatát (dolgozott itt rendezőként is). A franciás vígjátéki technikát modern gondolatok szolgálatába állította. Az ördög (1907) a freudi lélektan jegyeit viseli magán, a Liliom (1909) szociális érzékenységével és rétegnyelvi, meghökkentő fogásaival tűnik ki, A testőr (1910) mesteri szerkesztéssel tárja föl a fanyar férfi-nő viszonylatokat és enged bepillantást az ember szerepjátszó természetébe. Az utóbbi premier nyomán írta Ady: „Ilyen a színpada is, mint ő: kettős: minden rögtönös sikert s minden legendásabb, apostolibb sikert egyszerre megkaparintani akaró. Szimbólumai pazar fényűek, bár könnyűek, mégis nemesek, de a szimbólumok fölött táncol a mai, összes publikumnak szánt ravasz, divatos tánc. Majdnem páratlan munka: a kettősséggel mindenkinek kedvébe járni, az utolsó karzatosnak, az előkelő páholyos senkinek, „a mániákus esztétának.” A „mániákus esztéták” később ugyancsak megkeserítették Molnár életét és egy időre beárnyékolták utóéletét: őt és „polgári” darabjait értetlen kritikával söprűzték ki a magyar irodalomból. Ez volt a második száműzetése. Az első, a valóságos 1930-ban vette kezdetét, amikor a fasizálódás elől Svájcba, majd az Amerikai Egyesült Államokba telepedett. Manapság már széles körű megbecsülés és józan bírálat övezi mindenfajta radikalizmustól tartózkodó, változatosan gazdag, ötletcsillagokat szóró életművét. Az Üvegcipő (1924), a Játék a kastélyban (1926), az Olympia (1928) részben témavariációk a szerelmi csetepaték tárgykörére, az álarc-váltogatásra és a társadalomkritikára. Molnár világszerte a legismertebb és legkedveltebb magyar írók egyike, aki A Pál utcai fiúk (1907) c. regényével az ifjúsági irodalomnak is klasszikusa.

A Pál utcai fiúk első kiadásának illusztrációja

Molnár Ferenc

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir