Irodalmi hatások és harcok
Irodalmi hatások és harcok
E vázlatos seregszemle is jelzi, hogy a „nemzedék” elnevezés inkább az írók életkorára és fellépésük idejére utal – egyébként Babits is harmadik nemzedékként számolt velük, mint a Nyugat utánpótlásával –, semmint közös stílustörekvéseikre vagy tematikájukra. Otthonosak voltak a legtöbb európai irodalomban, s meglepő gyorsasággal formálták ki írói egyéniségüket. Összetartozásukat az említett antológiák (mellettük az 1937-ben megjelent Új magyar költők), utóbb néhány folyóirat (1935-től a Vigília, 1942-43-ban az Ezüstkor) erősítette, ízlésük egységesülését pedig nemzedéki csatározások (Kassák Lajos, Szerb Antal és Halász Gábor) során írt vitacikkeik jelezték. Kivált Halász Gáborral polemizáltak, aki a prózaírók elé Balzac példáját állította, ők azonban szívesebben követték azokat a modern írókat, akik a cselekmény felbontásával, esszéizálásával és a hagyományos időszemlélet átalakításával kísérleteztek, s akikről Lovass Gyula írt nemzedéki önvallomásként is értelmezhető esszét Játékos Európa címmel az Ezüstkorban. A hazai írói törekvések közül Márai Sándornak a polgári életértékek mellett tett elkötelezett hitvallása és az Egy polgár vallomásai önszemlélete is hatott rájuk, elsősorban a Tegnap és Szabadság címmel ironikus önéletírásait közreadó Kolozsvárí Grandpierre Emilre (1907-1992). A népi írók szociográfiáinak példája nyomán létrehozták a Szolgálat és Írás Munkatársaságot, amely különféle műfajú (költői és prózai) könyvek kiadásával a város és a városi emberek életét derítette volna föl. (A sorozatból végül csak egyetlen kötet, Szabó Zoltán Tardi helyzete jelent meg.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
