A mai magyar nyelv szófaji rendszere
A mai magyar nyelv szófaji rendszere
A magyarban a felsorolt szempontok alapján három nagy szófaji kategóriát szokás megkülönböztetni: alapszófajokat, viszonyszókat és indulatszókat. Az alapszófajok jellemzői: l. konkrét fogalmi jelentésük van; kivéve a névmásokat. 2. Toldalékolhatók, azaz felvehetnek képzőket, jeleket és ragokat (írogat, írt, írom; juhász, juhok, juhot; szépség, szépen; olyanok); a határozószók azonban csak kivételesen vesznek fel toldalékokat (alulról, messzebb stb.); a határozói igenevek pedig soha. 3. Önállóan mondatrészek, tehát állítmány és/vagy alany, tárgy, határozó, jelző szerepét tölthetik be a mondatban (Péter ír [= állítmány]; Péter katona [= állítmány]; Szeretek levelet írni [= tárgy]; Messze [= helyhatározó] van az iskola; Olyan [= jelző] könyv kell nekem is; stb.). Többségük bővíthető, például: iskolába megy, könyvet olvas, szép könyv, nagyon messze, igen sok). A névmásokra azonban csak kivételesen jellemző a bővíthetőség. – Az alapszófajok típusai: igék, főnevek, melléknevek, számnevek, névmások, határozószók, igenevek.
A viszonyszók jelentése nem konkrét fogalmi jelentés. A viszonyszók nem toldalékolhatók, nem lehetnek mondatrészek és nem bővíthetők. – Fő típusaik: álszók, kötőszók, partikulák, módosítószók és felelőszók. Az álszóknak a toldalékokhoz (tehát a képzőkhöz, jelekhez és ragokhoz) hasonló a funkciójuk. Például a volna igei segédszó (elmentem volna) a feltételes mód jelével (elmenne,) azonos szerepű, a mellett névutó (a ház mellett) pedig kb. ugyanazt jelenti, mint -nál rag (a háznál).
Az indulatszóknak nincs önálló fogalmi jelentésük, de kifejezhetnek érzelmet, indulatot, akaratot stb. Nem toldalékolhatók. Nem tölthetnek be mondatrésszerepet, de önállóan tagolatlan mondatok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
