Szudáni vagy szudán-guineai nyelvek | Pannon Enciklopédia

Szudáni vagy szudán-guineai nyelvek

Afrika északi térségében az Egyenlítőtől északra mintegy 600 nyelvet beszél háromszázmillió a fekete alrassz különféle válfajához tartozó ember. E nyelveket már a 19. században egységes nyelvcsaládnak, sőt a bantuval közös eredetűnek vélték. Az ötvenes években ezt az elméletet megerősíteni próbálta J. H. Greenberg, sőt a sémi-hámi nyelvekkel is egy nagycsaládba vonta, a bantu nyelveket pedig az általa elnevezett benue-kongói ág egyik tagjának minősítette. A kutatók egy része nem fogadja el ezt az elméletet, és a szudáni „nyelvcsalád” egyes ágainak egymással való rokonságában szintén kételkedik. Különben csupán negyven-ötven nyelvről készültek eddig használható leírások, jó nyelvtanok. Felsoroljuk a főbb ágakat és nyelveket:

Nyugat-atlanti: volof (Szenegál) és ful (közvetítő nyelv Északnyugat-Afrikában).

Mande: bambara, malinke, djula, vai (Mali, Guinea, Libéria, Sierra Leone, Elefántcsontpart, Burkina Faso).

Kva: eve (gbe), joruba, igbo (Nigéria, Benin, Togo, Ghána).

Gur vagy voltai: more, szenufo, gurma (a Volta-folyó térségében).

Szongai: szongai mint az ág egyedüli tagja (Mali, Niger).

Adamauai: zande, szango (ez utóbbi nemzeti nyelv a Közép-Afrikai Köztársaságban).

Bantoid nyelvek (a bantuval leginkább rokoníthatók): bamileke, bamum, tiv (Nigéria, Kamerun).

Núbiai: núba (a 8.–9. században keresztény irodalom kopt-görög ábécével), kenuzi, fadidzsa (ez a magát magyar eredetűnek valló elarabosodó „magyarab” nép nyelve).

Nílusi: silluk, nuer, dinka, bari, lango, luo, maszai.

Magyar László könyvének címlapja

Számos nyelvben erős arab hatás tapasztalható (ful), korábban arab írást használtak kisebb feljegyzésekre. Több standardizált nyelv van köztük latin írással, sőt szépirodalommal: ful, volof, eve, luo stb. Néhány nyugat-afrikai nyelvben a 19. században fogalom vagy szótagírást alkottak kezdeményező bennszülöttek: bamum, vai stb.

E nyelvek többféle típusúak; többségük ragozó, elszigetelők a kva nyelvek, hajlító jellemvonások vannak a nílusi nyelvek egy részében. A legtöbbre jellemző a zenei hangsúly.