Az Akadémia első évtizedei
Az Akadémia első évtizedei
A nyelvújítás harcai után a reformkor kezdetére lezajlott az írott nyelv hangtani és helyesírási egységesülése, kialakult a norma. Ennek további megszilárdításában fontos szerep jutott az 1825-ben megalakult Akadémiának, akkori nevén Magyar Tudós Társaságnak. Ez röviddel tényleges működésének megkezdése után kiadta az első helyesírási szabályzatot (1832), és 1846-ban megjelent az első akadémiai nyelvtan (A magyar nyelv rendszere), amelynek szerzői közé tartozott a költő, Vörösmarty Mihály is. – Kezdettől jelentős volt az Akadémia szerepe a szótárirodalom gyarapításában is: 1838-ban kitűnő német-magyar és magyar-német szótárt szerkesztettek, és ugyanakkor megjelent az első tájszótár, majd ezeket a következő évtizedekben újabb kiadványok egész sora követte.
A szabadságharc bukását követő ötven évben a magyar nyelvtudomány nagyarányú változásokat élt át. A kezdeti húsz évet még az útkeresés jellemezte, majd Budenz fellépésével a kibontakozás időszaka következett. A nyolcvanas évektől a 20. század elejéig a német újgrammatikus iskola nyomdokain haladó, alapvetően történeti irányultságú magyar nyelvtudomány első évtizedei következtek, és e szakasz talán legfontosabb eseménye volt a Magyar Nyelvtudományi Társaság megalakulása. Erre az időszakra esett Simonyi Zsigmond fellépése és munkásságának kiteljesedése. – Az új század első évtizedei a hazai nyelvészeti kutatások addig nem tapasztalt számbeli gyarapodásáról és továbbra is a történeti módszerek dominanciájáról tanúskodnak. A Nyelvtudományi Társaság 1905-ben elindított folyóirata, a Magyar Nyelv köré tömörült, főként részlettanulmányokban elmélyülő kutatók mellett elsősorban Gombocz Zoltán munkásságával jelentkezett a szintetikus látásmód és az összegezés, valamint az újgrammatikus hatásokon túlra tekintő tájékozódás igénye.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
