Játék a rímekkel | Pannon Enciklopédia

Játék a rímekkel

A vers különleges szabályoknak alávetett, kötött előadásmód. A prózától a ritmus mellett főként a rím (a verssorok végének szabályos összecsengése) különbözteti meg. A költő általában szabályos szóalakokat használ rímelésre, a játszi rímferdítés viszont a nyelvi humornak sajátos eszköze. Ilyenek a kancsalrímek és a kínrímek.

A kancsalrímekre a mássalhangzók egyezése, és a magánhangzók eltérése jellemző: elém-álom, keres-káros, rétek-rátok stb.

A kecskerímek magyarázata Karinthytól származik: az első két sor utolsó két szava úgy rímel a második sor két utolsó szavára, hogy a két szó kezdőbetűje felcserélődik: kaján halász -haján kalász stb.

A kínrímek viszont – Hegedűs Géza értelmezésében – túlságosan is szabályosak, már-már szójátéknak számítanak: Márta másé – már Tamásé. Ki ne ismerné az alábbi sorokat:

Szemben a nagy teátrummal
Rendelt egy úr teát rummal.
De mire a tea kész lett,
Eltörött a teakészlet. Stb.

A jelenség a hangalakok véletlen egybeesésén, a szavak furcsa (és tágabban értelmezett) azonosalakúságán alapul. Néhány példa Karinthy sajátos kínrímeiből. Helytelen ragozás folytán: Plutó e torzót márványból szoborta.../ Mint ferde torta és megint retorta.; De jó volna, de jó volna,/ Ha én kicsi fiú volna. Szóalak elferdítése révén: Sose írna, sohse írna, /Télen nyáron csilingelna. Alliterációs kínrímek alkotása: Nyersei nyőleg a Nyugatnál nyelentek nyeg. Alaki egyezés, jelentéstani összeférhetetlenség: Találkoztak a halál szolgája/És a halász Olgája./Összenéztek: Alászolgája.

A költői játékosságnak különösen nagy mestere volt Weöres Sándor. Puha, forró hangok című versében az egyes hangok hangulati értékére, „jelentés”-ére irányítja rá a figyelmet, s mintegy új nyelvet alkot:

Ange ambam ulanojje
balanga janegol
mo hitula e mante
u kuaháj imanau.

Vagy furcsa nyelvtörő játék a Szajkó című költeménye:

tanárikari karika
papiripari paripa
karika tanárikara
paripa papiripara...

Ismerünk groteszk humorú sírverseket is. Ilyenek pl. Lukácsy András gyűjteményéből az alábbiak: „Itt nyugszik Tóth Márta / A feleségem / Jó már neki / Hát még nékem” (Tolcsva). Vagy: „Itt nyugszik a tarhás Berda, / Isten veled sertésborda.”

Gyakoriak a költő-, írótársakat parodizáló alkotások is. Szalay Károly Juhász Ferenc-paródiájában így tűzi tollhegyre a költő jellegzetes címadását és szóalkotási módját:

„Szárnyas szarvas csikó szerelem-éneke négyhangra, bélhúron pengetve, sípcsonton rugdosva és altesten ütögetve a kedveshez”

Orgona-korallon zenélek, csillós bolygólárva, árván enyészek / Ostoros moszatok űzte, tengeri csikó-lélek, én, csak érted élek.

Szellemes, humoros nyelvi játékok könyve

Kubínyi László karikatúrája Pais Dezső nyelvészprofesszorról (1956)

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir