Számítógép az irodalomtudományban
Számítógép az irodalomtudományban
A számítógépet előbb kezdték alkalmazni az irodalmi szövegek tanulmányozói mint létrehozói. Roberto Busa S. J. már 1949-ben hozzálátott Aquinói Szent Tamás műveinek gépre rögzítéséhez, kisvártatva pedig megjelentek a versírás gépi utánzatai. Magyarországon e téren Mártonfi Ferenc jutott a legmesszebbre. Nem elégedett meg a hangzó anyagra mintegy ráépülő verstani szabályok megállapításával, hanem „fonológiai automatáját” működtetve a beszédhangok létrehozásának elméletét is megalkotta. Mesterséges költészetének nincs nyelvtana, sem szótára, s így persze jelentése sincs.
A számítógép irodalomtudományi alkalmazásának sikere persze mindig attól a kutatótól függ, aki a kérdéseket fölteszi. Kimutatták például, hogy Ady a magyar nyelv beszédhangjait hasonló gyakorisággal használta különböző köteteiben, s ráadásul e gyakoriság mások nyelvhasználatától sem nagyon különbözik. A számítógép főképp az adatok nyilvántartásában bizonyult nélkülözhetetlennek. Papp Ferencnek és munkatársainak műve, A magyar nyelv szóvégmutató szótára (1969) nemcsak a nyelvésznek, hanem az irodalomtörténésznek is hasznos segédeszköze. A régi magyar költészet sokszempontú, teljes nyilvántartása Franciaországban jelent meg. E leltár az alapja az egymással összekapcsolt számítógépek világhálózatán hozzáférhető, virtuális magyar irodalomtörténeti könyvtárnak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
