Kortörténet és jellemrajz
Kortörténet és jellemrajz
A székelyföldi birtokos nemes Cserei Mihály (1667–1756) ugyan História (1709–1712) címmel írta le korának erdélyi eseményeit, műve mégsem történetírás. Elbeszélését II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratának kudarcával, az önálló Erdély bukásával kezdi, s a Rákóczi-szabadságharc leverésének idejével zárja. Az önálló fejedelemség haldoklásának korát mutatja be, azt a fél évszázadot, amelyben felbomlott az a gazdasági, állami és kulturális intézményrendszer, amelyet Bethlen Gábor és a Rákócziak építenek ki. Az 1660-as évek elejének kormányzati válságai után a gyönge kezű Apafi Mihály fejedelem képtelen volt az országot a belpolitikai viszályoktól, a korrupciótól, az anyagi és erkölcsi romlástól megóvni. Az uralkodót Teleki Mihály kancellár befolyásolta, az ő személyes érdekei is érvényesültek a kormányzásban. Cserei különös élességgel irányítja rá a figyelmet azokra a praktikákra, amelyek révén Teleki a fejedelemség két legbefolyásosabb politikusát, Bánffy Dénest és Béldi Pált a halálba kergette. A politikai éleslátás, megfontoltság és egyetértés hiánya miatt egyre mélyebbre süllyedő erdélyi közélet rejtelmeibe kevés emlékirat enged oly mély bepillantást, mint Cserei műve. Történeti hűségre természetesen ő is törekszik, de az előadott tényekre egyéni magyarázatokat épít, kiszínezett párbeszédeket iktat be és saját vélekedése szerint magyarázza a szereplők tetteit. A történeti események kissé patetikus hangú előadását gyakran szakítja meg magánélményeinek részletezése, intimitások közlése. Főként a szereplők sokoldalú jellemzése, a lélektani alapozás és a fordulatos, pergő dialógusok beépítése hozza közel Cserei művét a memoárokhoz, nem véletlen, hogy szövegének több részlete vált későbbi novellák és regények témájává.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
