Tárgyiasság és látomásosság metszéspontjain
Tárgyiasság és látomásosság metszéspontjain
A poétikai forradalmak sodrában nemcsak Csoóri Sándornak volt nehéz önmagára találnia. Hasonló küzdelem figyelhető meg Szécsi Margit, Tornai József, Csukás István, Bertók László pályáján is.
Szécsi Margit (1928–1990) – Nagy László feleségeként – a szuggesztív költői műhelyt közvetlenül közelről figyelve is képes volt önálló út bejárására. Kiindulópontja a tárgyias dal, az életkép volt, s innen jutott el a tárgyiasan látomásos dalig és a hosszú versig. Az ő hosszú verse Ady és Kassák poétikai eszközeinek szintézisével valósul meg (Madár-e az denevér). Eleinte romantikus költői magatartása is fokozatosan átalakult, mert egyre inkább vette gondolatilag is birtokba a világot, s változtatta szimbólummá a tényeket: „Egyensúly: világ-madár/ kit a sivatagba tiportak / s a szárnyaid lassan megtörtek / s meghaltak külön-külön: // pilótád maga az ének, / artériáid olajágak – / éljen aki először lázadt / hogy nem magunknak repülünk.” (A Madaras Mérleg; Költő a Holdban, 1984, összegyűjtött versek).
Tornai József (1927–) költészete személyes jellegű ugyan, de nem önéletrajzi. Nem az életrajz eseményei e líra alkotóelemei, hanem általuk kiváltott élménykörök, motívumok. A legfontosabbak: a természet, a történelem, a szerelem és az idő. Mindegyik élménykör vonatkozik a többire is, s elsősorban az emberre magára. E világképben nemcsak az magától értetődő, hogy a természet az ember létezési közege, hanem az is, hogy az ember: természeti lény. A mai ember ránéz a tízezer éve élt előd arcmására, s önmagát fedezi fel benne, ha pedig tükörbe néz, megláthatja ott a tízezer éve éltet is. Nem misztika ez, hanem realista mítosz, amely a változatlan lényegi magot keresi s találja el az ember „isteni” voltában, amely legteljesebben a szerelemben tárulhat fel (Mezítláb, énekelve, 1988, válogatott kötet).
Csukás István (1936–) a gyermekirodalomnak is népszerű s ma már vitathatatlanul klasszikus rangú alkotója, alakjait, meséit korosztályok kedvelték meg. Az a derű, életszeretet, amely e műveiből sugárzik, költészetére is jellemző. Egy valóban komor korszakban képes arra, hogy esztétikailag hitelesen mutassa fel az élet vitathatatlan értékeit, s azt a harmóniát, amely az értük vívott mindennapi küzdelem eredményeként születhet meg.
Pátosza van ennek a magatartásnak, de ez nem romantikus túlzással, hanem földönjáró tárgyiassággal fejeződik ki. S nem idegen tőle sem az irónia, sem a tiszta humor, sem a játékosság (Mint az ejtőernyősök, 1986, összegyűjtött versek).
Bertók László (1935–) alapélménye a természet és a többszörös peremhelyzet. Ez utóbbi mélyíti el a bizonytalanságérzetet, az itt se, ott se, itt is, ott is magatartását, s hozza be a személyes idő mellé a természetit és a történelmit is. Így alakul ki a költői többnézőpontúság, s válik e líra jellegzetesen polifonná. A leíró tárgyiasság eszköztárát cserélte fel az elvont és a szimbolikus tárgyiasságéval. Ennek alapeszközei: a hiátusos építkezés, a mozaikosság, az irónia, a feltételesség, a kérdezés a bizonytalanságérzet oldaláról. A vágyott biztonságtudat, a megkötöttség kifejezője a verstani kötöttségek vállalása, a szonettforma kiemelt szerepe, a reflektált idézés eljárásmódja, a racionális mitikusság, a dialektikus gondolkodás, az aforisztikusság, a paradoxonok kedvelése (Hóból a lábnyom, 1985, válogatott versek, Három az ötödiken, 1995, szonettek).
Szécsi Margit kötetének borítóját Nagy András tervezte
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
