A nyelv jelentésfunkciói
A nyelv jelentésfunkciói
A közvetlenség másik útja a nyelv jelentésfunkciójának csökkentése az érzékletes réteg, ritmikai hatások javára. Ez Weöres „játékverseiben”, „zenei-iparművészeti” kompozícióiban valósul meg, hogy monográfusainak kifejezéseit idézzük. A Magyar etűdök, a Rongyszőnyeg darabjai tartoznak ide, vagyis a gyermekversként ismert alkotások.
Persze nehéz megvonni a határt „jelentő” vers és játékvers között. Minek tekintjük a sokértelmű egysoros verseket? Minek a Kulit, amely épp stílusgyakorlatként, egyúttal a hiányos, szegényes, tört nyelviség utánzásával lesz megrendítőbb „társadalmi” vers, mint száz meg száz politikai tárgyú költemény? – Weöres életművének egyik legnagyobb titka éppen az, hogy rendkívüli sokféleségében miként tartozik össze mégis minden darabja.
A Tűzkút (1964) és a Merülő Saturnus (1966) c. kötetek tengelyében az a lírai törekvés áll, hogy a ciklusok a belső harmónia külső megnyilvánulásait, hatóerejét rajzolják körül. A második kötet címadó darabja azonban Weöres egyik legironikusabb verse, melyben éppen a költő jelenkori tehetetlenségéről beszél. A további fejlődés nevezetes állomása a Psyché, ez a valósággal lírai fejlődésregénnyé kerekedő ciklus, melyben a költői én női része, „animája” önálló alakká válik, saját életét éli, mégpedig a 18-19. század fordulójára képzelt Lónyay Erzsébet költőnő figurájában.
Weöres későbbi köteteiben közvetlenebb hangú, egyszerűbb formájú versek sorakoztak: nagy kereső és szintetizáló korszakai után ezekben az években inkább korábbi eredményeit ismételte.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
