AZ ŐSI MAGYAR HITVILÁG ÉS AZ ŐSKÖLTÉSZET (Voigt Vilmos)
AZ ŐSI MAGYAR HITVILÁG ÉS AZ ŐSKÖLTÉSZET
(Voigt Vilmos)
(Voigt Vilmos)
„A vallás egyik leglényegesb tüneménye lévén a nép életének, s annak ismerete minden nemzeti költészetnek igen előkelő tényezője; óhajtható lenne, bár mind azt, mit a régi magyarok vallására vonatkozólag kifürkészni lehet, philosophiai szellemmel megvizsgálva, összeállítva, együtt bírjuk...” (A Kisfaludy-Társaság pályadíjkiírása, 1846)
Már a középkori magyar és nem magyar krónikák és más ránk maradt forrásművek egyformán jelzik, hogy a Szent István nevéhez kapcsolt, a kereszténység felvételét jelentő világképváltás előtt a magyarok pogányok voltak. Ez azonban nem pontos vélemény, hiszen már a honfoglalók között is voltak a zsidó és a mohamedán vallást követők (kazárok, böszörmények), sőt mai keresztény fogalomkörünk legrégibb rétege (isten, ördög, imád(ság), ünnep, bűn sőt akár a vasárnap és a könyv szavak is) honfoglalás előtti megnevezések, ami azt jelenti, hogy egy viszonylag fejlettebb hiedelemvilágot képviselő kifejezéseket vett át a magyar kereszténység is. Egyébként 948-ban Bulcsú, 952-ben az erdélyi Gyula Bizáncban vette fel a keresztséget. Ekkor még nem történt meg az egyházszakadás Róma és Bizánc között, de a keleti egyház görög nyelvű és más rítusú volt, mint a latin nyelvű római. Ez utóbbi egyház a 11. században válik nálunk uralkodóvá, ám még sokáig megtaláljuk a bizánci egyház befolyását.
Ősvallás vagy ősi magyar hitvilág
Az eltűnt magyar ősköltészet nyomában
Finnugor előzmények, középkori töredékek
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
