A kiegyezés után
A kiegyezés után
A kiegyezés utáni évtizedek eseményei (a gazdasági fejlődés, a technikai újítások, az urbanizáció és a tankötelezettségen alapuló oktatási rendszer, az olvasni tudó lakosság számának növekedése) tompították az ellentétet a polgári humanizmus eszményei és a valóság között. A nyilvánosság intézményei – vélték a kortársak – az ideálisnak tekintett módon kezdtek működni: a kommunikációs feltételek lehetővé tették ugyanis, hogy mind többen alkothassanak szabadon véleményt, illetve hogy mind több olvasó ismerkedhessen meg mások véleményével. Az 1867 utáni egy-két évtized, az európai fejlődéstől száz évvel lemaradva, a nyilvánosság szerkezetváltozásának időszaka volt. A magánember közönséggé (közvéleménnyé) vált és egy új típusú nyilvánosság hordozója lett: azé a nyilvánosságé, amelyet a tömegkommunikációs eszközök uraltak, amely szakított irodalmi meghatározottságával és a tömeg kulturális igényeit igyekezett kielégíteni. Professzionalizálódott az újságírás, a szerkesztés és a „hírszerzés” is. Létrejöttek a hírszolgáltató intézmények, mint Futtaky Gyula Budapester Correspondenze vagy a rendőrségi híreket továbbító Gyors Futár, 1881-ben felállt a Magyar Távirati Iroda. A lapkiadás üzletté vált. 1870-ben már 15,5 millió lapot szállított a posta, 1905-ben pedig 154 milliót (vagyis az ország minden lakosára hét példány jutott).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
