Forradalom és kiegyezés között
Forradalom és kiegyezés között
1848. március 15-én megszületett a szabad magyar sajtó. Érvényessége azonban nem sokáig tartott, mivel a vesztett szabadságharc után az engedély nélküli kiadványok ellenhatásaként szigorú sajtóellenőrzést és utólagos cenzúrát vezetett be a fiatal császár, I. Ferenc József. Kereskedelmi tevékenységet is csak engedély alapján lehetett folytatni. A Birodalom külpolitikai helyzetének romlása miatt azonban a császárnak belpolitikai szövetségesek után kellett néznie, akiket legjobban a kultúra nagyobb szabadságának biztosításával tudott megnyerni. Így a nyomdaipar és a könyvkereskedelem lassan felszámolhatta veszteségeit s új nevek is erősítették pozícióit: Hornyánszky Viktor (1828–1882), Lampel Róbert (1821–1874), Pfeifer Ferdinánd (1833–1879), Ráth Mór (1829–1903), a Légrády testvérek, Révai Sámuel (1833–1908) és mások.
Fontos tényező, hogy már ekkor elkezdődött az olvasóközönség differenciálódása, jelentkeztek a kevésbé tehetős rétegek is, akik nem kizárólag a népies ponyvát vagy a hitbuzgalmi irodalmat olvasták. Ők az olcsó, a fentiektől eltérő tartalmú műveket igényelték. Ez a kereslet a későbbiekben indukálta a nyomdaipar megújulását, a megnövekedett termelés következtében pedig a könyv tömegcikké s a kultúrával együtt áruvá is vált. A változást nem lehet egyértelműen elítélni, ugyanis a gazdaság kényszere a politika bürokratikus és brutális jelenlétét váltotta fel, s ezentúl a társadalom szereplőinek ezen új követelményrendszer szabályai szerint kellett berendezni az életüket.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
