Védett állatfajok
Védett állatfajok
A természetvédelem alapvető célja és feladata a veszélyeztetett állatfajok oltalmazása. Magyarországon ez a tevékenység ötven évvel megelőzte a természetvédelmi törvényeken alapuló intézményesített gondoskodást, a természetvédelem egyes madár- és emlősfajok oltalmával kezdődött. Jóval a természetvédelmi törvény megalkotása előtt mezőgazdasági és kultúrtörténeti meggondolások miatt hasznos vagy akkor annak vélt állatfajt helyeztek védelem alá.
Egy miniatűr történelmi összegzés eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a földművelésügyi miniszter 1901-ben 132 madár- és 32 emlősfajt, összesen 164 vadon élő állatfajt nyilvánított védetté. A védett fajok száma 1904-ben további öt, 1906-ban egy, 1912-ben további fajokkal emelkedett. Hosszabb szünet után 1954-ben további 145, 1971-ben pedig újabb 38 madárfaj került természetvédelmi oltalom alá. A közben kipusztult, eltűnt és az ország területváltozása miatt hazánkon „kívül rekedt” madárfajok figyelembevételével 1971-re a védett madárfajok száma 319-re emelkedett (ami az akkor hazánkban élő madárfajok becsült 340-es számának 95 százalékát tette ki).
Egyrészt a madárcentrikusság vádját elkerülendő, másrészt a veszélyeztetettség miatt 1974-ben a már korábban védelem alá helyezett fajokkal együtt 96 gerinces állatfajt: 18 halat, 15 kétéltűt, 15 hüllőt és 48 emlőst nyilvánítottak védettnek, amivel a védett gerinces állatfajok száma 415-re emelkedett. További előrelépés következett be 1982-ben, amikor a védett emlősök számát kettővel, a madárfajokét eggyel emelték, de az igazi előrelépést 153 gerinctelen faj védetté nyilvánítása jelentette. Ezzel az ország teljes területén védett állatfajok száma 571-re emelkedett.
Két madárfaj védelmének 1987-ben történt feloldása után a védett állatfajok száma 569-re, ezen belül a madárfajoké 318-ra csökkent.
További változások következtek be 1988-ban, amikor a már védetteken kívül egy csiga-, nyolc bogár-, 14 lepkefaj és négy hártyásszárnyú védetté nyilvánításával a gerinctelenek száma 180-ra emelkedett. Ugyanakkor a gerincesek közül további nyolc halfaj, egy béka-, kilenc madárfaj védelem alá helyezésével, egy emlősfaj védelmének feloldásával, hat új faj védelem alá helyezésével a vadon élő védett állatfajok száma 619-re emelkedett.
Tűzszalamandra
A jelenlegi állapot 1993-ban alakult ki, amikor újabb fajok védetté nyilvánításával a védett fajok listáján szereplő állatfajok száma 854 lett, közülük 76 fokozott védelem alatt áll.
A védett állatfajok nagyobb rendszertani csoportok szerint (zárójelben a fokozottan védettek): puhatestűek: 23; ízeltlábúak: 374; gerinctelenek összesen: 397.
Halak: 28; kétéltűek: 16; hüllők:15 (2); madarak: 340 (65); emlősök: 58 (9); gerincesen összesen: 457 (76).
Néhány faj (pl. a fogoly és a szalonka) kivételével minden veszélyeztetett faj védelem alatt áll.
A védett fajok eszmei értéke példányonként 2–50 ezer, a fokozottan védetteké 100–500 ezer forint között váltakozik. A védett fajok hazánk faunájának három százalékát teszik ki, amelyen belül az emlősök 70, a madarak 95, a hüllők 100, a kétéltűek ugyancsak 100, a gerincesek 80, a gerinctelenek pedig csupán alig több mint egy százalékban védettek.
Háziállatfajták
Őshonosság miatt védelem alá helyezett állatfajták
Jelentős genetikai értékük miatt védett fajták
Az állatvilág védelme szempontjából kiemelkedő fontosságú területek
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
