Vizek, rétek felett

Full text search

Vizek, rétek felett
A vizes élőhelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a denevérek életében. Egy-egy erdei tavacska vagy folyóholtág partján hatalmas terület denevér képviselői megjelennek. Ezeken a helyeken szoktak a denevérkutatók is vizsgálódni, hogy megismerjék az ott élő denevérfaunát. Teszik ezt elsősorban hálók kifeszítésével, aminek vékony szálain fennakadnak a repülő állatok. A befogott és megvizsgált állatokat azután szabadon engedik.

A csendes holtágak nyílt vízfelülete felett vadásznak a vízi denevérek
Egyes fajok csak inni, mások táplálkozni is a vizek közelébe járnak, és van néhány faj, amelyik kifejezetten csak itt fordul elő.
Nem közismert, hogy a denevérek is szoktak inni. Nem vízigényesek, de a kánikulai napokon ők is több vizet kívánnak, mit amit a rovarok testnedve képes fedezni. Az ivás technikája hasonló a fecskéknél láthatóhoz. A víz fölött repülve a felszínig ereszkednek, és repülés közben vesznek fel egy korty vizet. Ezt aztán addig ismétlik, míg szomjukat nem oltják. Az ivás sokszor nem veszélytelen. A nehézkesebb testű denevérek, mint a korai denevérek, nemritkán elszámítják magukat, és a vízben landolnak.
Valamennyi devér tud úszni, szárnyaikkal kapálózva képesek partra evickélni. A veszélyt nem is az úszás jelenti, hanem a partot érés, hiszen a vizes állat könnyen áldozata lehet egy arra járó rókának, macskának vagy bagolynak. A kis tavak, holtágak, csendes folyású patakok több kilométer távolságból is vonzzák a denevéreket. Szélcsendes estéken a világos ég háttere előtt számtalan állatot láthatunk cikázni. Ezek természetesen nemcsak inni érkeznek ide, hanem táplálkozni is.

Hosszúfülű denevér
Vándorlás
A denevérek többsége rendszeresen vándorol. A vándorlás a madaraktól eltérően nem a déli, melegebb tájak felé történik, hanem a nyári és téli szállás között zajlik, így nincs kitüntetett égtáj szerinti iránya. A vándorlás sokszor csak néhány kilométert jelent, de előfordult már több mint 2000 km-ről megkerült állat is. Az állatok vándorlását klasszikusan a gyűrűzés segítségével lehet vizsgálni. A piciny alumíniumgyűrűt a denevér alkarjára helyezik fel a kutatók. Minden gyűrűn szerepel egy azonosító szám, aminek segítségével vissza lehet keresni, hol és mikor gyűrűzték az állatot.
Az utóbbi években vizsgálat történik miniatűr rádióadók segítségével is, melyet a denevér hátára erősítenek fel. Ennek segítségével lehetett kideríteni többek között azt is, hogy a szálláshely és a vadászterület közti út egyes denevéreknél meghaladhatja a 20 km-t, amit persze naponta oda-vissza meg kell tenniük.
A vizek környéke bőséges táplálékot kínál. Szúnyogok, kérészek, tegzesek, bogarak milliói fejlődnek ki a vízben, melyek onnan kilépve ízletes falatokat kínálnak a denevérek számára. Az erdei denevérek közül sokan szívesen vadászgatnak a vizek környékén. A barna hosszúfülű, a nagyfülű, a pisze denevér előszeretettel kutatja át a vízparton álló fák, bokrok lombozatát. Az itt pihenő rovarokat ugyanúgy megtizedelik, mit a mocsári növényzet felett táncoló szúnyograjokat. A bajuszos denevér, hazánk egyik legkisebb denevére, a hegyi patakok mentén vadászik. Tápláléka elsősorban a kérészek, kisebb szitakötők, szúnyogok közül kerül ki.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir