Építésföldtan (Hidasi János) | Pannon Enciklopédia

Építésföldtan
(Hidasi János)

A Magyarország felszínét adó képződmények építésföldtani szempontból jónak tekinthetők. Az épületek, létesítmények tervezésekor azonban a földkéreg legfelső részének szilárdsága, amihez az alapot tervezzük, csak pillanatnyi állapot: az épület fennállása alatt a talaj és a talajt átjáró víz tulajdonságai megváltozhatnak. Tervezéskor ezt is szem előtt kell tartani.

Magyarország felszínének túlnyomó részét üledékes kőzetek alkotják. Ezek nagy súlyú épületek – mondjuk felhőkarcolók – alapozását nemigen teszik lehetővé, de az átlagos, 5–10 emeletes házak építésére alkalmasak.

Az épített környezet, illetve az építmények erősen befolyásolhatják a felszínt, és a felszín is lehet káros hatással az építményekre. Utóbbi hatások közül a legfontosabbak: 1. folyók menti magaspartok rongálódása; 2. lejtőmozgások által okozott károk; 3. elhagyott vagy nem ismert üregek fölé épített létesítmények kárai; 4. felszínközeli, fiatal szerves üledékek következtében kialakult károsodások.

A Duna alföldi szakaszán a jobb partot – a Mezőföld területét – uralkodóan lösszel fedett dombvidék, a bal partot fiatal süllyedék képezi. A jobb parti dombvidéken a Duna meredek magaspart tövében folyik. A lösszel borított, illetve löszből kialakult magaspartok Érdtől Mohácsig kisebb-nagyobb megszakításokkal szinte végig követhetők, de lösszel borított szakaszok a Duna északibb szakaszán, a Gerecse északi oldalán is megfigyelhetők.

A magaspart kialakulásában a Dunának aktív szerepe volt és van. A nyugati, illetve a déli partot a folyó állandóan alámossa, így a korábbi omlásból keletkezett megtámasztó tömböket elszállítja. A lösz, amely ún. makroporózus kőzetanyag (porozitása 50–60% is lehet), szerkezetéből adódóan szívesen áll meg függőleges falakban (keletkezéséről a Negyedidőszak-kutatás c. részben olvashattunk). A makroporózus kőzetben a likacsok, amelyek a lösz lerakódásakor keletkeztek, függőlegesen nagyságrenddel jobban vezetik a vizet, mint vízszintesen. A laza kőzet szilárdságát a keletkezésével egyidőben kialakult, a szemcséket megtámasztó mész anyagú hártya biztosítja. A szemcsék felületén és a szegleteknél kialakult mészhártya – méretéből adódóan – rendkívül érzékeny, és ha a pórusokat kitöltő vízben feloldódik, a lösztömeg összeroskad.

Hazai löszmozgások A homok, a márga és az agyag építésföldtani problémái Pincék, üregek, barlangok Lecsapolt lápok, eltemetődött holtágak következményei

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir