A Bükk (Hevesi Attila)
A Bükk
(Hevesi Attila)
(Hevesi Attila)
A Bükk a Mátraerdő (Északi-középhegység) magyarországi részének legnagyobb átlagmagasságú tagja. Nagy-fennsíkja ötven 900, ezen belül tizenegy valamivel 950 méter fölé emelkedő bércet, tetőt, ormot hordoz. A túlnyomórészt felső-karbon–jura időszaki mészkövekből, valamint hasonló korú palákból és különböző vulkáni kőzetekből álló hegység mai, főként karsztos vonások meghatározta arculata a harmadidőszak utolsó negyedében, mintegy 8–10 millió éve kezdett kialakulni.
Minthogy kőzetfölépítését, formakincsét, növény- és állatvilágát tekintve a Bükk egyaránt az ország egyik legkülönlegesebb tája – amiért is java 1977 óta nemzeti park –, bemutatására az átlagosnál tágabb teret szentelünk.
A hegység neve a 17. századig vezethető vissza. Bél Mátyás remek országleírásában (1730–1735) már „mons Bikke” alakban szerepel, ami vagy a hegység terjedelmes bükköseire vezethető vissza, vagy a bércszerű magaslatot jelölő „bik” szóból származik (Bikk-bérc, Róna-, Pirító-, Bánya-, Odvas-bükk, Andó-bik).
Földtörténete
Éghajlat, időjárás
Növényzete, talajai és állatvilága
Vízrajza
A Bükk-fennsík
A Déli- és az Északi-Bükk
A Bükkalja és a Bükk-hát
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
