Síkságok és dombságok (Marosi Sándor)
Síkságok és dombságok
(Marosi Sándor)
(Marosi Sándor)
Magyarország területének több mint fele síksági domborzattípusba tartozik. A kötetünkben önállóan tárgyalt két nagytájon, az Alföldön és a Kisalföldön kívül ide tartoznak a többi tájainkat tagoló medencesíkságok, völgysíkok, terasz- és ártéri felszínek is. Az országterület mintegy ötöde 200–300 m tengerszint feletti magasságú, főleg fiatal, laza medenceüledékekből felépült dombsági felszín. Helyzetük és típusuk szerint hegységelőtéri, hegységközi vagy hegységbeli, valamint önálló dombságok különböztethetők meg.
Síksági tájtípusaink változatos genetikájúak, sokarcúak, eltérő ökológiai adottságokkal rendelkeznek; országte-rületünkön mozaikosan jelennek meg, s változatosságukat kiemeli, hogy számuk közel húsz. A két alföldi nagytájon kívül – amelyekhez a Mezőföldet is hozzászámítjuk – a síkságokhoz tartoznak tipológiailag dombságaink bizonyos részei is, pl. Belső-Somogynak a löszös Marcali-háttal ketté tagolt, jellemzően futóhomokkal fedett hordalékkúp-felszíne, valamint számos, kisebb-nagyobb hegységközi medencesíkság, völgymente.
Alföldjeink kialakulása
Hordalékkúpok és árterek
Dombságaink típusai
Harmadidőszaki üledékek lepusztulása
Pleisztocén domborzatdifferenciálódás
Pleisztocén folyamatok és formák
Holocén felszínfejlődés
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
