Egykori szárazföldi növények „virágpora”: spórák és pollenek
Egykori szárazföldi növények „virágpora”: spórák és pollenek
A növényi mikrofosszíliák nagy, gyakorlati szempontból igen fontos csoportját alkotják a virágtalan és a virágos száras növények szaporító szervei, a spórák és pollenek (virágpor). Ellenálló anyagú külső rétegük megvédi maradványaikat a kőzetté válás során fellépő fizikai és kémiai hatásoktól. A könnyű virágpor a szelek szárnyán nagy távolságra, így a tengerek fölé is eljuthat, így nagyon jelentősek a kontinentális, pl. folyóvízi és tavi üledékek korának a megállapításában, vagyis e képződmények beillesztésében a hagyományosan tengeri élőlények időbeli elterjedésén alapuló geológiai időskálába. A Kárpát-medencében kevés olyan üledékes kőzet van, amely ne tartalmazna spórákat és polleneket. Áttekintésünkben – a adatok bősége miatt – csak a rétegtani vagy más szempontból fontos előfordulások némelyikét említhetjük.
Kisforaminiferák. Fent: Nodosaria a bakonyi jurából; Globuligerina geczyi, a legidősebb ismert plankton foraminifera a gerecsei jurából Görög Ágnes (1995) után; Globotruncana a bakonyi krétából Bodrogi Ilona és Bodnár Erika (1988) után. Lent: Cristellaria a budai oligocénból Nagyné Gellai Ágnes (1988) után; Elphidiumok a Zsámbéki-medence miocénjából Görög Ágnes (1992) után. A skála hossza 0,1 mm
A legidősebb spóra-együttesek a karbon időszaki kőzetekből ismertek. Főként harasztok spóráiból álló együttes került elő például a fülei (Balatonfő) konglomerátumból, és hasonló a Mecsek hegységtől délnyugatra mélyült fúrásokból megismert, a felszínhez legközelebb Téseny környékén nyomozható karbon homokkő mikroflórája is. A Balaton-felvidék és a Mecsek hegység perm üledékeinek pontosabb korát éppen a palynológiai vizsgálatok adták meg. Szintén gazdag mikroflórát tartalmaznak a Mecsek hegység felső-triász és alsó-jura kőzetei. A triász–jura határt, a palynológiai vizsgálatok eredményeként, a feketekőszén-telepeket tartalmazó rétegsor alsó és középső tagozata között, a korábban vélt szintnél jóval magasabban lehetett megvonni. A palynológiai vizsgálatok alapvetőnek bizonyultak a bakonyi, Ajka környéki felső-kréta kőszéntelepes rétegsort harántoló mélyfúrások párhuzamosításában is. A spóra/pollen-együttesek elemzésével vált lehetségessé a már említett mezo- és kainozoikumi kőszéntelepek anyagát szolgáltató lápok őskörnyezeti rekonstrukciója, mint ahogyan a Balaton kialakulásának és fejlődéstörténetének a megismerése is (lásd erről a következő fejezetet).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
