Paleozoikumi ősnövénymaradványok
Paleozoikumi ősnövénymaradványok
A Kárpát-medence legidősebb ősnövénymaradványai a karbon időszakból származnak. Mint ismeretes, az időszak a kőszén latin nevéről kapta nevét, mivel Szilézia, Csehország, a Ruhr-vidék vagy Anglia nagy feketekőszén-telepeinek anyaga ekkor halmozódott fel a felgyűrődő variszkuszi hegyláncot övező mocsaras-lápos területeken. A Kárpát-medencében kitermelésre érdemes karbon kőszéntelepek nem ismeretesek, csak a kőszenes rétegsorokhoz hasonló, növénymaradványokat is rejtő folyóvízi és tavi eredetű üledékek. Így a karbon késői szakaszában élt növények maradványai váltak ismertté a Füle környékén (Balatonfő) felszínre bukkanó konglomerátum finomszemcsés kőzetváltozataiból. A levél- és törzsmaradványok között előfordulnak zsurlók (Calamites), ősi tobozosok (Cordaites), páfrányok (Pecopteris), páfránylevelű nyitvatermők (Neuropteris), valamint a késői karbonban virágkorát élt, zsurlószerű Sphenophyllum. Hasonló korú, ám szegényesebb a Tokaji-hegységben Felsőregmec mellett kis területen felszínre bukkanó, a szlovákiai oldalon viszont jóval elterjedtebb karbon üledékek flórája. Ugyancsak a karbon időszak utolsó szakaszából származó ősnövénymaradványok kerültek napvilágra a Mecsek hegység délnyugati előterében mélyített fúrásokból. A felszíntől legkisebb mélységben Téseny környékén található homokkő-rétegsor rossz megtartású flórájára a fentebb említett nemzetségek mellett a páfránylevelű nyitvatermő Alethopteris jellemző. Hasonlóképpen, az ősnövényeket tartalmazó karbon üledékek jelenleg csak a mélyben, több tíz, akár több száz méter vastag fiatalabb üledékekkel eltemetve ismertek a Dél-Dunántúlon. Bizonyosan felszínen voltak azonban a földtörténeti „közelmúltban”, mintegy 15–20 millió évvel ezelőtt, ugyanis – mint az Apróra tört hegységek című részben olvashattunk róla – kavicsként megtalálhatók a Mecsek miocén korú konglomerátumában. Az első ősnövény-leletek is kavicsokból kerültek elő az 50-es évek végén, 60-as évek elején, lendületet adva a kőszéntelepekkel kecsegtető karbon rétegsor utáni kutatásnak.
Clathoropteris páfránylevél töredéke a mecseki alsó-jurából. A skála hossza 5 cm
A perm időszakot Kárpát-medence nagy területein szárazföldi, folyóvízi és tavi üledékek képviselik, melyek olykor ősnövénymaradványokat is tartalmaznak. A Mecsek hegység nyugati részén jelentős területeken perm időszaki kőzeteket találunk. Az uránércet is tartalmazó rétegsor szürke homokkövének Kővágószőlős környéki feltárásaiból a fenyőfélék legkorábbi képviselőinek (Ullmannia, Voltzia) levél- és tobozmaradványai gyűjthetők, de előfordulnak korai páfrányfenyők is. A flórát Oswald Heer 1887-ben megjelent, szép kőnyomatú táblákkal illusztrált monográfiája ismerteti. A bányákban végzett vizsgálatok során kiderült, hogy az uránérc gyakran a homokkő anyagát lerakó egykori folyó által összehordott, szénült növényi maradványokhoz kötődik: a feltételezések szerint a bomló növényi anyag reduktív környezete segítette elő az uránásványok kiválását. A Balaton-felvidék perm időszaki homokkőrétegeiből hasonló, ám rosszabb megtartású növényi maradványok ismertek.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
