ünnep
ünnep: I. Az ÓSz-ben. Mint minden népnek, Izr. fiainak is voltak ~ei. Megünnepelték a családi élet bizonyos eseményeit: a körülmetélést (Ter 17), a gyermek elválasztását (21,8), a menyegzőt (29,22), a temetést (50,10); a társas életben ~ volt a győzelem (Kiv 15), a böjt (Zak 8,18), a király trónra lépése (1Kir 1,38–40). Az eredeti ® naptárt elsősorban az ® évszakok, valamint a földművelés és az állattenyésztés határozta meg. A ® szombaton és az ® újhold napján, s talán az ® újév ünnepén (® évkezdet), a ® szombatéven és a ® jubileumi éven kívül főleg a nagy tavaszi, nyári és őszi ~ek tartoztak bele az ~i naptárba: a ® kovásztalan kenyér ~e az árpa aratásának megkezdésekor, a hetek ~e a búza learatása után (® pünkösd) és a ® sátoros ünnep az olajbogyó és a szőlő leszüretelése után, valamint a birkanyírás (pl. 1Sám 25). Hogy ezeket az ~eket kezdettől fogva meghatározott napokon tartották volna meg, az nem vsz. Az aratás ideje évről évre és vidékenként is változott Palesztinában az időjárási viszonyoktól függően. Ezekhez a természeti ~ekhez, amelyeket a szomszédos népek is megültek, Izr. fiai körében (részben nagyon korán) üdvösségtört.-i motívumok kapcsolódtak. Ez nem jelentette az ~ eredeti jelentésének háttérbe szorítását; a rítusok kibővítésével v. átértelmezésével új elemek járultak a régi tartalomhoz. Ezeknek az ~eknek megülésekor a nép jelenvaló eseményként élte át, amit Jahve a tört.-ben népe üdvösségére végbevitt annak zálogaként, hogy a jövőben is vele lesz, főként pedig a várt messiási kor elérkezésének reményét ébren tartva. – A legrégebbi idők ~i szokásait illetően ismereteink nagyon gyérek, mert a szerzők nem írták le őket pontosan, hanem föltételezték ismeretüket. Többen megkísérelték (S. Mowinckel, A. Alt, G. von Rad, A. Weiser, H.-J. Kraus), hogy a ® kultuszt, az ősi hagyományokat, a zsoltárok és énekek keletkezési körülményeit („Sitz im Leben”) alapul véve és alaposan megvizsgálva pontosabban is feltárják az ~i rítusokat, v. hogy még további ~eket fedezzenek fel (®Jahve trónra lépésének ünnepe, a szövetség megújításának ~e stb.). A fogság után az ~ek naptára bővült néhány emléknappal: ® purim, ® templomszentelési ünnep, ® Nikanor-~. Az ® engesztelés napja szintén későbbi időből való, de biztosra vehető, hogy ősi elemek rejlenek benne. – A ® Kumránban élő közösség ~ei nagyrészt megegyeztek az ortodox zsidókéval (vö. 1QS 1,15), de saját naptáruk szerint ülték meg őket. Minthogy az engesztelés gondolata központi szerepet töltött be a szektában, az engesztelés napja is különleges helyet foglalt el ~eik sorában. 1QS 1,18–2,18: a szövetség megújítása évenként visszatérő ~ének leírása (vsz. azonos a hetek ~ével); 1QS 9,26–10,8: imádság minden nap, minden szombat, minden hónap, minden negyedév, év, szombatév és jubileumi év kezdetére. – II. Az ÚSz Izr. fiainak ~ei közül csak a szombatot, a húsvétot (pászka), a pünkösdöt, a sátoros ~et, a templomszentelési ~et és a rendszeres böjtöket említi. Jézus együtt ünnepelt népével; de a húsvéti lakomának az ® Eucharisztia megalapításával új értelmet adott. Az ősegyh. ezen az úton indult el (ApCsel: a Templom látogatása), de a szombatot felváltotta a vasárnap, és ezzel saját keresztény naptár alakult ki. Újabban megkísérelték, hogy nemcsak az ÓSz kv.-einek, hanem az Ev.-oknak a szerkezetét is úgy magyarázzák, hogy a különféle egységeket azokhoz az ~ekhez kapcsolták, amelyeken az istentiszteleten felolvasták őket (Ph. Carrington, J. van Goudoever).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
