old
old – ‘‹csomót, kötelet› kibont’: oldás és kötés; ‘‹folyadék szilárd anyagot vagy más folyadékot, gázt› molekulákra bontva a maga anyagával elkever’: oldószer, a benzin oldja a zsírt; ‘‹szilárd anyagot folyadékba téve› molekulákra bont’: kevés vízben oldjuk fel a cukrot; ‘‹meg- igekötővel› kiszámít, kiderít, elvégez’: megoldja a feladatot, a rejtélyt. Származékai: oldás, oldoz, oldozás, oldatlan, oldható, oldhatatlan, oldat, oldódik, oldódás.
Az ~ feltehető alapszava ó, amely -d gyakorító képzőt kapott; a korai ód- alak utóbb kapta meg inetimologikus l-jét, s rövidült meg ezzel a magánhangzója, mint pl. a bőcs–bölcs szópárban. Az ó közvetlen előzménye ou lehetett, ahogy a Halotti Beszédben látjuk: oudonia és ketnie (‘oldania és kötnie’); ennek valószínű finnugor előzményei: vogul ánk (‘levet’), osztják ánata (‘kiold’), finn avata (‘nyit’). Lásd még ódzkodik.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
