Zsolt. 107
Zsolt. 107
Zsolt. 107.1
Magasztaljátok az Urat, mert jó, * mert örökkévaló az ő kegyelme.
Zsolt. 107.2
Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Zsolt. 107.3
És a kiket összegyűjtött a * különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
Zsolt. 107.4
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Zsolt. 107.5
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
Zsolt. 107.6
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból * megmenté őket.
Zsolt. 107.7
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
Zsolt. 107.8
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Zsolt. 107.9
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, * és az éhező lelket betölté jóval!
Zsolt. 107.10
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és * vassal;
Zsolt. 107.11
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
Zsolt. 107.12
Azért megalázta * az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
Zsolt. 107.13
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Zsolt. 107.14
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
Zsolt. 107.15
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Zsolt. 107.16
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Zsolt. 107.17
A balgatagok * az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Zsolt. 107.18
Minden étket * útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
Zsolt. 107.19
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: * sanyarúságukból kiszabadította őket.
Zsolt. 107.20
Kibocsátá az ő * szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az + ő vermeikből.
Zsolt. 107.21
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és * az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Zsolt. 107.22
És áldozzanak hálaadásnak * áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
Zsolt. 107.23
A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Zsolt. 107.24
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
Zsolt. 107.25
Szólott ugyanis és szélvészt * támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Zsolt. 107.26
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Zsolt. 107.27
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
Zsolt. 107.28
De az Úrhoz * kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Zsolt. 107.29
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és * megcsendesedtek a habok.
Zsolt. 107.30
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Zsolt. 107.31
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Zsolt. 107.32
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Zsolt. 107.33
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Zsolt. 107.34
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek * gonoszsága miatt.
Zsolt. 107.35
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Zsolt. 107.36
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
Zsolt. 107.37
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy * hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
Zsolt. 107.38
És megáldá őket és igen megszaporodának, * és barmaikat sem kevesbítette meg.
Zsolt. 107.39
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Zsolt. 107.40
Gyalázatot zúdított * a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
Zsolt. 107.41
De felemelé a * nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
Zsolt. 107.42
Látják az igazak * és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja + az ő száját.
Zsolt. 107.43
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét! *
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
