A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IGAZGATÓ TANÁCSÁNAK FOLYAMODVÁNYA AZ URALKODÓHOZ Pest, 1858. május 31.
19A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IGAZGATÓ TANÁCSÁNAK FOLYAMODVÁNYA AZ URALKODÓHOZ
Pest, 1858. május 31.
Pest, 1858. május 31.
Felséges Császár és Apostoli Király! Legkegyelmesebb Urunk!
Hódoló tisztelettel vette a Magyar Tudományos Akadémia Igazgató Tanácsa a Császári Királyi Apostoli Felséged által legkegyelmesebben megerősített Akadémiai Alapszabályokat; s hálás érzéssel fogadja Császári Királyi Apostoli Felséged azon legmagasabb kijelentését, hogy a Magyar Akadémia mint tudományos intézet Felségednek fejedelmi különös oltalma alatt áll.
Midőn e hálás érzésünket kifejezzük, legszentebb kötelességünknek tartjuk egyszersmind őszinte bizodalommal kitárni Császári Királyi Apostoli Felséged előtt súlyos aggodalmainkat is, miket a legkegyelmesebben megerősített Alapszabályok némely pontjainak szerkezete bennünk támasztott.
Leglényegesb ezek közül az első szakasz második része, mely a Magyar Akadémia célját fejezi ki.
A Magyar Akadémia nem az álladalom költségén, hanem magánpolgárok adakozásából keletkezett, annak fenntartásához az álladalom pénzbeli segélyezéssel sohasem járult. Az első alapítók, kik tetemes áldozataik által e tudományos intézet alapját letették, az 1825-i országgyűléshez folyamodtak avégett, hogy az egy felállítandó Magyar Akadémia tervét dolgoztassa ki. Az országgyűlés e folyamodás következtén küldöttséget nevezett, mely a folyamodott alapítók hozzájárultával elkészítette a tervet (áll az Acta Comitiorum Regni Hungariae 1825. Tomus I.1 a 270. s a következő ll.), melyben határozottan kimondatott, hogy a felállítandó Magyar Akadémiának célja leszen, „hogy általa édes hazánkban a tudományok és szépmesterségek édes anyai nyelvünkön míveltessenek, s így a szép nyelv tökéletesedjék”. E terv az országgyűlés által az akkor uralkodott Császári Királyi Apostoli Felséghez fölterjesztetvén, ez legkegyelmesben megegyezni méltóztatott abban, hogy a magyar nyelv kimívelésére magánajánlatok alapján Akadémia alapíttassék (mint azon Acta Comitiorum II. kötete 1120. lapján látható). Az országgyűlésileg kidolgozott terv nyomán beadták az első alkotók alapítványleveleiket, s azokban határozottan kikötötték, hogy ajánlataik az országgyűlési tervben meghatározott célra és módok szerint fordíttassanak (mint az a B. alatti kivonatokból kitetszik). Ezek nyomán lőn aztán 1827-ben a Magyar Akadémia törvénybe iktatva, melyben ennek céljául szintén a magyar nyelvnek a tudományok 20minden nemeiben kimívelése mondatott ki. A későbbi alapítványok ugyanezen alapra lőnek fektetve (kivonataik a C. alatt). Az országgyűlés bevégzése után a Nádor Ő Császári Királyi Fensége a szabályok részletei kidolgozására egy bizottmányt nevezett ki, mely a négy első alapító tettleges közremunkálásával elkészítette azokat (D. alatt alázatosan ide mellékelve), miket a Fenséges Nádor, Ő Császári Királyi Apostoli Felsége elébe teljesztvén, azok Őfelsége által némi módosításokkal megerősíttettek (a nádori kegyes levél mása itt E. alatt). De ezen módosítások sem az Akadémia kitűzött célját, sem a szerkezet lényeges részeit nem érintették, s az ekképp megerősített Alapszabályok első pontjában is világosan kimondatik, hogy a Magyar Akadémia „a tudományok és szépművészségek minden nemeiben a nemzeti nyelv kimíveltetésén igyekszik egyedül”. S ezen Alapszabályok mellett állott fenn az Akadémia hosszú évek során mindmaiglan.
deak-002-001-006-0011 Magyar Királyság Országgyűlésének Iratai 1825. 1. kötet.
A Császári Királyi Apostoli Felséged által most legkegyelmesebben megerősített Alapszabályok első szakasza említett második részében a Magyar Akadémia célja így fejeztetik ki: „Dasselbe (wissenschaftliche Institut) hat den Zweck, die Wissenschaft und schöne Literatur zu pflegen und zu verbreiten, und zugleich die ungarische Sprache mit aller Sorgfalt auszubilden und zu bereichern.”2
deak-002-001-006-0022 A tudományos intézet célja a tudomány és szépirodalom művelése és terjesztése, valamint a magyar nyelv gondos fejlesztése és gazdagítása.
Ellenben mind az 1825-i országgyűlés tervében s az 1827-i 9. törvénycikkben, mind a dicsőn uralkodott Ferenc Császár és Király által kegyelmesen megerősített Alapszabályokban, úgy azon szerkezetben, melyet rendőrségi felszólítás folytán a Magyar Akadémia 1854-ben német nyelven bemutatott, az alapítók szándékához híven azon eszme mondatik ki, hogy a Magyar Akadémiának célja a magyar nyelvnek bővítése és csinosbítása s a tudományok és szépművészetek magyar nyelveni mívelése. És ezen eszme a végül említett német szerkezetben a következő szavakkal van kifejezve: „Die Ungarische Akademie der Wissenschaften hat den Zweck, die Wissenschaften und schönen Künste in ungarischer Sprache zu pflegen und zu verbreiten, und zugleich die Sprache selbst mit aller Sorgfalt auszubilden und zu bereichern.”3
deak-002-001-006-0033 A Magyar Tudományos Akadémia célja a tudományok és szépművészetek magyar nyelven való művelése és terjesztése, valamint magának a magyar nyelvnek gondos fejlesztése és gazdagítása.
Így tehát a Császári Királyi Felséged által legközelebb megerősített Alapszabályok első §-ának szerkezetében az elébbinek e lényeges szavai: „in ungarischer Sprache”4 egészen kimaradtak.
deak-002-001-006-0044 Magyar nyelven.
S ezen szavak kihagyása az, mi bennünk a legmélyebb aggodalmat támasztja. Mivel pedig teljes meggyőződésünk, hogy Császári Királyi Apostoli Felséged az alapítók szándékát és azon feltételeket, mikhez ők alapítványaikat kötötték, megsérteni engedni nem akarhatja és nem akarja; s biztosítást nyújt nemzeti nyelvünkre s annak kimívelésére nézve Császári Királyi Apostoli 21Felségednek Laxenburgban 1857. szeptember 9-én kiadott legkegyelmesebb kézirata5 is, hódoló tisztelettel kérjük fel Császári Királyi Apostoli Felségedet, kegyeskedjék aggodalmunk megnyugtatására s minden felmerülhető kétség eltávoztatására elrendelni, hogy az Alapszabályok első szakaszába az előbbi szerkezetek ezen lényeges szavai: „magyar nyelven” (in ungarischer Sprache) ismét beléiktattassanak.
deak-002-001-006-0055 Ferenc József 1857-es magyarországi körútja után bocsátotta ki kéziratát Albrecht főherceg magyarországi katonai és polgári főkormányzóhoz, melyben biztosította a különböző nemzetiségek számára sajátságaik fenntartását és nyelvük ápolását.
Másik, ami aggodalmat szült bennünk, a legkegyelmesben most megerősített szabályok azon pontjai, melyek az Akadémia elnökeinek, tiszteleti, rendes és levelező tagjainak választására vonatkoznak. Ezen pontokban a két elnökre nézve mindenikre külön három tagnak kijelölése van egyedül az akadémiai igazgatótanácsnak megengedve, a tiszteleti, rendes és levelező tagokat pedig a nagygyűlés csak javaslatba hozhatja, s nem is a megerősítés, hanem az egyenes kinevezés van a Császári Királyi Főkormányzónak fenntartva.
Nem említve, hogy az Akadémia maga, mely rendeltetésénél fogva a magyar tudományosság és irodalom terményeit és a jelesebb tudományos férfiakat leginkább ismerheti, látszik leginkább hivatottnak lenni az akadémiai tagok megválasztására, e részben is bátorkodunk különösen kiemelni, hogy valamint az első alapítók, úgy az Akadémiának fenn említett Terve és Alapszabályai is magára az Akadémiára bízták a választásokat. E jogot az Akadémia eddig szakadatlanul gyakorolta, és soha nem adott okot arra, hogy abban megszoríttassék. Az álladalom közérdeke sem tesz ily változtatást szükségessé, mert az eddig fennállott Alapszabályok és azokon alapult választási jog mellett is megmaradt az Akadémia mindenkor a szorosan törvényes ösvényen; soha, még a lefolyt legsúlyosabb időkben sem feledkezve meg arról, hogy rendeltetése és szabályai minden más ügyeket kizárnak működése köréből. A Magyar Akadémia, mely közintézet ugyan, de egyenesen és egyedül magánalapítványokból keletkezett, nem adott okot arra, hogy beldolgai elintézésére s a választásokra nézve szűkebb korlátok közé szoríttassék, mint a közönséges egyesületek, melyek tagjaikat maguk szabadon választhatják.
De különösen az elnökök kijelölésére nézve bátorkodunk azon gyakorlati nehézséget felhozni, hogy mind a két elnöknek külön-külön három férfiút, kik vagy koruk, vagy egészségi állapotjok, hivatalos vagy egyéb viszonyaik, lakhelyök vagy végre hajlamaiknál fogva ezen állásokat képesek vagy készek volnának elvállalni, s így nem puszta formaságból lennének a hat jelölendők közé sorozhatók, találni gyakran lehetetlen leend.
Ezeknél fogva esedezünk Császári Királyi Apostoli Felségednek e részben is, kegyeskednék megengedni, hogy a Magyar Akadémia elnökei, kik amúgy is az eddigi Alapszabályok értelmében mindig legfelsőbb megerősítéstől függöttek, 22továbbá titoknoka és tagjai választásában is eddigi módja szerint járhasson el.
A tagok fizetésére nézve hódoló tisztelettel kérjük Császári Királyi Apostoli Felségedet, méltóztassék kegyelmesen megegyezni abban, hogy az eddig is fennálló idősebbségi elv6 ezentúlra is megtartathassék, mely a méltányosságnak leginkább látszik megfelelni, s ezt annál inkább, mert ugyanezen elv több kormányi közintézetnél is fennáll.
deak-002-001-006-0066 Az Akadémia pénztára a rendelkezésre álló pénzösszegből a tagok akadémiai tagságának kelte alapján megállapított sorrendben fizette ki azok járandóságát.
Az utolsó szakasz, mely a felügyeléssel megbízott országfejedelmi biztosnak jogot ád, hogy ne csak az Akadémia szabályaiba, hanem a legmagasb kormány céljaiba ütköző végzések ellen is tiltakozzék, azért okoz nekünk leginkább aggodalmat, mert azon kifejezés: „a kormány céljai” nem eléggé határozott értelmű, s gyakran kétes magyarázatú lehet. Ebbeli kétségeink megszüntetését is Császári Királyi Apostoli Felséged legmagasb kegyelmétől kérjük.
Ezek azok, miket állásunkban szent kötelességünknek tartottunk Császári Királyi Apostoli Felségednek hódoló tisztelettel s őszinte bizodalommal előterjeszteni alázatos kérelmeink kegyes meghallgatását és teljesülését reménylvén.
Mely alázatos esedezésünk után Császári Királyi Apostoli Felséged legmagasabb kegyelmébe ajánlván magunkat és az akadémiát jobbágyi hódoló tisztelettel öröklünk Császári Királyi Apostoli Felségednek, legkegyelmesebb Urunknak Pesten 1858. május 29-én tartott ülésünkből, hű jobbágyai és alázatos szolgái, a Magyar Tudományos Akadémia Igazgató Tanácsa, gróf Dessewffy Emil7 , a Magyar Akadémia ez idő szerinti elnöke, Toldy Ferenc8 titoknok.
deak-002-001-006-0077 Dessewffy Emil gróf (1814–1866), a konzervatív párt vezető személyisége, 1855–1866 között az MTA elnöke.
deak-002-001-006-0088 Toldy Ferenc (1805–1875), irodalomtörténész, kritikus, 1835–1861 között az MTA titkára.
Eredetije ismeretlen. Közli Vázlatok a MTA félszázados történetéből, 17–21. p. és Kónyi Manó 2. köt. 390–394. p.
deak-002-001-006-0011 Magyar Királyság Országgyűlésének Iratai 1825. 1. kötet.
deak-002-001-006-0022 A tudományos intézet célja a tudomány és szépirodalom művelése és terjesztése, valamint a magyar nyelv gondos fejlesztése és gazdagítása.
deak-002-001-006-0033 A Magyar Tudományos Akadémia célja a tudományok és szépművészetek magyar nyelven való művelése és terjesztése, valamint magának a magyar nyelvnek gondos fejlesztése és gazdagítása.
deak-002-001-006-0044 Magyar nyelven.
deak-002-001-006-0055 Ferenc József 1857-es magyarországi körútja után bocsátotta ki kéziratát Albrecht főherceg magyarországi katonai és polgári főkormányzóhoz, melyben biztosította a különböző nemzetiségek számára sajátságaik fenntartását és nyelvük ápolását.
deak-002-001-006-0066 Az Akadémia pénztára a rendelkezésre álló pénzösszegből a tagok akadémiai tagságának kelte alapján megállapított sorrendben fizette ki azok járandóságát.
deak-002-001-006-0077 Dessewffy Emil gróf (1814–1866), a konzervatív párt vezető személyisége, 1855–1866 között az MTA elnöke.
deak-002-001-006-0088 Toldy Ferenc (1805–1875), irodalomtörténész, kritikus, 1835–1861 között az MTA titkára.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
