alföldi cifraszűr, kun cifraszűr
alföldi cifraszűr, kun cifraszűr: leghosszabb volt a magyar → szűrök között, gallérja viszont országos viszonylatban a legkisebb. Részei téglány alakúak. Az ujját nem öltötték fel, de esetleg bekötötték vagy bevarrták. A szűr alját tenyérnyi ép, ill. szövött szélű sávval, aljtoldással szegték kopás ellen. A toldás vonalát színes nemezből készült csipke (→ cigula), a csipke varrását pedig sodrás takarta. A csipkéket szokás volt előbb egyetlen, aztán 2–3 rétegben is toldani. Az ilyen szűröket e csipkesorok után nevezték egy-, két- vagy háromsorosnak. A csipkék fölött lassan kialakult a hímzés. Mivel motívumai kizárólag virágok – leggyakrabban tulipánok és rózsák –, a kun szűrszabók a hímzést virágozásnak nevezték. A leveleknél gyakori az árnyalás, egyik oldaluk sötét vagy fekete, a másik világos. A szűr aljába beiktatott szűrposztócsík hímzett, füzérvirágos díszítését koszorúnak, az ilyen szűröket pedig koszorúsnak, koszorús aljúnak nevezték. Más szűröket hímzett, több színű virágcsokrokkal, bokorvirágokkal díszítették. A szűr elejét csatos szíjjal fogták össze. E csat két oldalsó korongján elöl néha díszes → sallangok – keskeny bőr- vagy posztószíjak – csüngtek lefelé, hátrafelé pedig szíj vagy zsinór hátravetőt dobtak. (→ még: cifraszűr) Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930); Palotay Gertrúd: Szűrhímzés-öltésmódok (Népr. Ért., 1930); Grevers–Molnár, V.: The Hungarian Szür an Archaic Mantle of Eurasian Origin (Toronto, 1973).
Gáborján Alice
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
