báty
báty: szűkebb értelmezése szerint idősebb férfitestvér, akit az ego mint „bátyám”-at emleget. Megkülönböztetésül néha hangsúlyozzák, hogy édesbátyám, ha több idősebb fiútestvére van, a hivatkozó terminológiánál fiatalabb bátyám, idősebb bátyám vagy keresztnévvel pl. György bátyám. A báty tágabb értelemezésben minden idősebb vér szerinti férfirokon. A hagyományos paraszti társadalomban, ha a testvérbáty az egónál 3–4 évvel idősebb volt, keresztnévvel bátyámmal szólította, s magázta, míg a báty az egót nemre való tekintet nélkül tegezte és keresztnevén szólította hozzátéve esetleg: öcsém, húgom. A fiatalabb testvér bátyjának engedelmességgel tartozott, személyét tiszteletben kellett tartania. A vér szerinti felmenő férfirokonságot akár apai, akár anyai részről megillette a báty elnevezés, ezeket nagybátyám, öregbátyám, bátyámuramként emlegették, de egyes vidékeken így is szólították. Szintén magázva s a tiszteletet kifejező „hallja kend” formulával kezdve szóltak hozzájuk. A házastársak is egymás felmenő férfirokonságát bátynak szólították csakúgy, mintha vér szerinti rokonuk lett volna, vagy megtisztelve sógorbácsinak, bátyámuramnak. A bátyám megszólítás végső soron kijárt a rokonság minden idősebb férfitagjának, de hasonlóképpen bátyám megszólítás járta hagyományőrző vidékeken, tiszteletadásképpen az összes ismerős idősebb férfinek, függetlenül attól, hogy rokonságban volt-e a szólítóval vagy sem. A báty szóból képzett bácsi használata általában megegyezett a bátyéval, azzal a különbséggel, hogy ha egymás mellett mind a két változat általánosan használatos volt, a bátyot elsősorban a közeli vérrokonokra használták, míg a bácsit a távolabbi vér- és szerzett rokonokra, ismerősökre. A múlt század végéig általános szokás volt, hogy a legényeket a lányok magázták, s ha azok 3–4 évvel idősebbek voltak, bácsizták. Ha rokont szólítanak bácsinak, csakúgy mint a báty, megkapja a nagy-, öreg-, édes vagy sógor jelzőt. Bácsinak idősebb vér szerinti férfitestvért sohasem neveznek. – Irod. Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyei Martoson (Érsekújvár, 1944); Bodrogi Tibor: A magyar rokonsági terminológia vizsgálatának néhány kérdése (Műveltség és Hagyomány, III., Bp., 1961).
Morvay Judit
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
