búvóágy
búvóágy: a → vetett ágy alján kialakított rejtett fekvőhely szegényebb, népes parasztcsaládokban. Egyéb elnevezése: bosznya, kuripintyó, bingyó, pokol, búvú, burcsik, kalodás ágy, superlás ágy, bódés ágy, ekhós ágy. A búvóágy fölé, az ágy végének fölső peremére támaszkodó lécvázra vagy deszkákra, mint egy → mennyezetes ágyra tornyozzák fel a díszágyneműt. Mo.-i alakulás eredménye, kialakítására az ágyban való alvás általánossá válásával kerülhetett sor. A búvóágyat díszlepedő, ill. ágyterítő takarta nappal, ezt éjjel felhajtották. Két gyermek vagy nagylány aludt benne. Ha alvóhelyre nem volt szükség, tárolótérnek is használták, akár az ágydeszkákat is kiemelve, így a 20. sz.-ban kerékpár számára. – A búvóágyhoz közeli megoldást ismertek a hartai németek, ahol soktagú családokban éjszakára az alsó fekvőhely fölé, a deszkák alkotta emeletre is ágyat vetettek. – Irod. Fél Edit: Harta néprajza (Bp., 1935); Fél Edit–Hofer Tamás: Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban (Népr. Közl., 1967); Tápé története és néprajza (szerk. Ilia Mihály–Juhász Antal, Tápé, 1971).
K. Csilléry Klára
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
