bakonyi cifraszűr
bakonyi cifraszűr: a → szűrfajták között a legrövidebb és a legbővebb. Egész Veszprém megye erdős tájain viselték a pásztorok, fiatal cselédek, zsellérek, de a szegénylegények is. Gallérja is a legnagyobb, és majdnem olyan hosszú, mint maga a szűr. Mivel oldalai homorúak, e gallér sarkai hegyesek voltak, „fecskefarkú”-nak is nevezték őket. Rövid ujjait kerek posztódarabokkal befenekelték. A bakonyi kanászok ugyanis derekukon nem viseltek készséget (→ pásztorkészség), mint az alföldi pásztorok, kisebb használati tárgyaikat a szűr ujjában tartották. Oldala → aszajból és → pálhából állott, és lefelé erősen bővült. Mivel a kanászszűr igen bő volt, az egyik vállon lecsúszott. Hetyke legények így is viselték. Elöl szíjcsat tartotta össze a bakonyi cifraszűrt, amely néha → sallangos volt, s a sallangot a háton átvetve viselték. A bakonyi cifraszűr díszítése főképpen a cinóberpiros szegés és a rátét. Színhatása a vörös szegéseken, foltokon és díszítményeken nyugszik. Nagyobb piros posztófoltot az oldal és a pálha összetoldása fölött találunk H betű formában. Ennek alakja és mérete állandó és nem hiányzik egyik dunántúli cifra kanászszűrről sem. Leggyakoribb rátét a tulipán. A rátét gyakran feketével kontúrozott. A késői darabokon egyre gyakoribb a fekete díszítmény. Feketék voltak a szűr alján levő csíkok és a → patkónak nevezett díszítmény. – Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések, I. A cifraszűr (Bp., 1930); Palotay Gertrúd: Szűrhímzés-öltésmódok (Népr. Ért., 1930).
Bakonyi szűr díszítésének részlete (1890). Bp. Néprajzi Múzeum
Gáborján Alice
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
