botozás
botozás: 1. általában férfiaknál ősidők óta használt büntetési fajta volt, amelyet sokszor a rokkantságig, esetleg a teljes munkaképtelenség okozásáig vagy a halál bekövetkeztéig alkalmaztak. Egyéb elnevezése: pálcázás, lapátütés vagy furatos ütés. A botot helyettesíthette a bikacsök, a lapát, a furatos, amelyek alkalmazására a 16. sz. óta nagyon sok eset található, főleg a Felvidéken és Erdélyben. Ha a lapát fejét közepén átfúrták, hogy suhintáskor ne fogjon szelet, furatos volt a neve. A furatos alkalmazását helyhatósági szabályrendeletek és földesúri utasítások általában tiltották. A botozás mértéke rendkívül változó, de a későbbi időkben a leggyakoribb a 24 botütés előírása volt. A szabályrendeletek a legalsó határt 12, a legfelsőt 100 botütésben írták elő, amelyet 4 részletben mértek ki. – Irod. Vajna Károly: Hazai régi büntetések (II., Bp., 1907); Eckhart Ferenc: A földesúri büntetőbíráskodás a XVII. században (Bp., 1954). – 2. A céheknél kezdetben ugyancsak fenyítési mód volt, de később felavató eszközként használták. Pl. Körmöcbányán a molnárcéhnél a munkába álló molnárinast padra helyezett bőrkötényre fektették, és lapáttal ütöttek egyet a hátulsó felére. 3–4 év inaskodás után hasonló módon avatták legénnyé, de most már két ütéssel, végül három ütéssel avatták mesterré.
Tárkány Szücs Ernő
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
