csákvári kerámia
csákvári kerámia: Csákvár Fejér m. legjelentősebb fazekasközpontja. Céhes fazekasai a 19. sz.-ban 14 Fejér megyei falu mestereivel dolgoztak közös céhben. A tűzálló és a nem tűzálló földdel is dolgozó mesterek között a fazekasság mindegyik szakága ismert innen: a tűzálló edényt készítő → fazekas és a nem tűzálló földdel dolgozó → tálasok és → korsósok. A csákvári fazekasok messze földön híres edénye az ún. csíkos fazék (→ fazék), bár e csíkon nem minden esetben az edény külső felületén függőlegesen elhelyezett zöld, sárga, barna mázcsíkokat kell értenünk, hanem ennek a nagyon dekoratív hatású díszítménynek számtalan variációját, melyet apró pöttyökkel, vonalkázással (→ ólommáz), → írókával és ecsettel díszítettek. A Dunántúlon kedvelték a zöld mázas boros → kancsókat, melyeket az ún. → egresleveles mintával és tréfás feliratokkal láttak el. A felirat szövegét karcolták az edény felületébe. A csákvári kerámia eljutott Tolna, Pest, Esztergom megyébe és az Alföldre is. – Irod. Kresz Mária: Magyar népi cserépedények kiállítása a Néprajzi Múzeumban (Népr. Ért., 1961); Domanovszky György: Magyar népi kerámia (Bp., 1968).
Csíkos fazék (19. sz., Csákvár) Bp. Néprajzi Múzeum
Boroskancsó (19. sz., Csákvár) Bp. Néprajzi Múzeum
István Erzsébet
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
