esküvő
esküvő: az egyházi házasságkötés szertartása, amelynek neve utal a → házasságra lépő felek egymás iránti hűségesküjére, amely hazánkban speciális szokás. Hitnek, hitlésnek is nevezik. Az esküvő a → lakodalom napjának délelőttjén szokott végbemenni, s a régiesebb szokás szerint a → menyasszony és → vőlegény → násznépe külön vonult fel az esküvőre, gyakran miután a vőlegény küldöttsége a menyasszonyt kikérte; az esküvő után mindkét násznép saját → lakodalmas házához tért vissza. Az újabb, rövidített lakodalomban a menyasszonyt az esküvő után már a vőlegény házához kísérik. Az eskető papnak sütemény- és italajándékot szoktak vinni. Az esküvő után a templom előtt – e században már ritkán – paptáncot járt a két násznép és a → hívatlanok. (→ még: házasságkötés szokásköre) – Irod. Sohm, R.: Das Recht der Eheschliessung (Weimar, 1875); Reiner János: Az egyházi házasságkötési jog történelmi alapja (Bp., 1903); Szendrey Ákos–Szendrey Zsigmond: Lakodalom (IV. A magyarság néprajza, Bp., 1941–1943); Van Gennep, Arnold: Manuel de folklore français contemporain (I–II., Paris, 1946); Lakodalom (III., A Magyar Népzene Tára, 1955–1956).
Kecskeméti református esküvő
(1781. Rajzolta és festette Georgius Petrus Herczeg)
Esküvő (Palócföld)
Györgyi Erzsébet
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
