kovácsolómalom, kalapácsmalom
kovácsolómalom, kalapácsmalom: vízi energiát hasznosító mechanikai szerkezet, amelynél a vízikeréken keletkező forgó mozgást a kalapács szakaszos működtetésére használják. Egyfelől a kohókban-hámorokban kovácsolómalom szerkezet segítségével dolgozták meg a nyersvasat, másrészt kovácsolómalom gépezeteket üzemeltettek a különféle szerszámok kovácsolásánál, a vas végleges feldolgozásánál. A kovácsolómalmokban gyakran a kovácsoló mechanizmus egyben a fém, vas megmunkálását előkészítő hevítő kohók fújtatóit is működtette. Ilyen berendezések a késő középkor kohászati, fémfeldolgozó iparában Európa-szerte elterjedtek. Az utolsó komplex kovácsolómalmok Torockó vashámorai mellett működtek magyar nyelvterületen, de szinte napjainkig ilyenek üzemeltek a hazai mezőgazdasági szerszámok előállítására specializálódott mecenzéfi vasműveseknél. A közelmúltig ilyen kovácsoló gépek működtek a szentgotthárdi kaszagyárban is. Itt a forgótengelyből kiálló kasok a kétkarú emelő elvén tengelyre rögzített billenő kalapácsot lendítették ki nyugalmi helyzetéből. A kalapács a mozgatótengely nyomására felemelkedett, majd az alatta levő üllőre zuhant. Mivel a mozgató tengely karjai a kalapácsnyél végére gyakorolt nyomásukkal lendítették ki a kalapácsot, e működési elvet farkkalapácsos rendszernek nevezik. A kovácsnak csak a munkadarab mozgatását, megfelelő elhelyezését kellett végeznie. Előfordult, hogy a meghajtó tengelyt közvetlen a vízikerék forgatta, de pl. Szentgotthárdon szíjáttételes erőátvitellel dolgoztak. – Irod. Lambrecht Kálmán: A magyar malmok könyve (Bp., 1914); Latinák István: A szentgotthárdi kaszagyár (Technikatörténeti Szle, 1963); Pongrácz Pál: Régi malomépítészet (Bp., 1967).
Kalapácsmalom tervrajza (19. sz. eleje)
Filep Antal
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
