mirigy
mirigy: → a népi gyógyászat betegségelnevezése. Ismert még: merigy, mirvigy, mörvigy, mörvény, mirigyes dögletesség, mirigyes halál (1710), mirigyhalál (1789), mirigykór néven is. Első írásbeli följegyzése (Domonkos kódex, 1517: „meregy kele ev torkaban”) óta több jelentésváltozáson ment át, vagy már eleve több jelentésben használták. A múlt század közepe óta följegyzett adatok zöme az ország keleti feléből, főleg Székelyföldről való, éppúgy, mint a → csuma esetében, mellyel nagy valószínűséggel azonos. A pestis két formájának megfelelően jelenti: 1. a búbópestist, később más emberi és állati (→ keh), nyirokcsomó-duzzanattal járó és egyéb bőrbetegségeket (Zenta vidéke), hullafoltokat („megszökte a mirigy a halottat”, Bars, Bács m., Balaton melléke) is. A fül mögötti mirigyet lóistrángnak is hívják, azzal nyomogatják vagy meleg mosogatóronggyal kötözik, éhnyállal huzogatják, szappannal, zsírral megkenik. – 2. Súlyos, gyors lefolyású belső betegség, pestises gyulladás, pestises szepszis: „mirigyeskedik” (Cserei Mihály, 1719). „Első kakas szókor /én lebetegedtem/ másod kakas szókor /egy mirigyem szökik... harmad kakas szókor/ világból kimúlok”. Lényegében a pestis e két formáját írja le Pápai Páriz Ferenc is. – 3. Később epemirigy, görcsmirigy összetételekben a → kolerát jelenti. – 4. Pulyka, gyöngytyúk mérgesnek tartott fej-ékességét is mirigynek nevezik. Első három jelentésében a mirigy a csumához hasonlóan megszemélyesített betegségokozó. – Irod. Berde Károly: A magyar nép dermatológiája (Bp., 1940); Oláh Andor: A Békés vármegyében pusztító ragadós nyavalyák története (Körös Népe, 1956).
Grynaeus Tamás
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
