rezesbanda
rezesbanda: zömben rézfúvó hangszereket, kisebb részben fafúvókat és dobot-cintányért használó hangszeres együttes. Egyéb elnevezése: rézbanda, rézdudások, trottyosbanda. A magyar paraszt rezesbandák átlagban 6–8 tagúak. Hangszerösszeállításuk 8 tag esetén, kedvező körülmények közt, a következő: 2 esz-klarinét, 2 b-szárnykürt, 1 esz-trombita, 1 b-basszusszárnykürt, 1 f-helikon (ritkábban b-helikon), 1 nagydob, rászerelt réztányérral. Ritkábban egyéb hangszerek is szerepelnek a rezesbandában: b-klarinét, fuvola vagy piccolo, kisdob. A felsorolt 8 hangszerből elmaradhat egy szárnykürt és egy klarinét, az esz-trombitát helyettesítheti b-szárnykürt. Hat tagon alul már csonka az összeállítás. Az együttest rendszerint az egyik szárnykürtös, ritkábban az egyik klarinétos vezeti. – Rezesbandában játszó klarinétosok általában kevés figurációt, kevés díszítőhangot használnak. A klarinétokon kívül dallamot játszik még 1 vagy 2 szárnykürt (a használt hangterjedelem hangzó b-es”) és a basszusszárnykürt (használt hangterjedelem B-es). A dallam tehát párhuzamosan három oktávban szól. A rézfúvó hangszerek csak a dallamot játsszák, dallamdíszítés és figuráció nélkül. A kíséretben 1 vagy 2 trombita, ill. szárnykürt „kontrázik”. Ha csak egy kontrás van, az lehetőleg esz-trombitát használ; két kontrás esetén a másik b-trombitát vagy szárnykürtöt fúj. Mindkettő csak az alaphangon (es és b), a cigányzenekari kontrások → esztamjához hasonló formulát játszik. A helikon – hasonlóan a cigányzenekari nagybőgő esztam-kíséretbeli szerepéhez – negyed egységekben mozog: az Es-B-t, ill. B-F-et váltogatja. A nagydobot és cintányért a dobos egyszerre szólaltatja meg: negyedenként. – A rezesbanda repertoárja népdalokból, magyar nótákból (főleg csárdásfélékből), a parasztság körében is ismert régebbi nemzetközi táncok (keringő, polka, tangó, fox) dallamaiból és egy-két indulóból áll. – A rezesbandák a múlt század vége óta honosodtak meg a magyar falvakban és váltak országos divattá. A meghonosításban bizonyára nagy része volt a mo.-i sváboknak is, akik valamivel korábban és – úgy látszik – tartósabban fogadták be a rezesbandákat. Ünnepi felvonulásokon – beleértve a lakodalmi, sőt temetési menetet is –, szabadtéri táncok alkalmával, de sok helyen még a teljes lakodalomhoz is előnyben részesítették a magyar falvak lakói is a rezesbandát a cigányzenekarral szemben. Emellett ügyesebb parasztegyüttesek vonós hangszereken is játszanak: a lakodalmi menetet fúvós hangszerekkel kísérik, de a lakodalmas háznál a kevésbé zajos vonós hangszereket veszik elő (→ hangszeres együttes). A paraszt rezesbandákat és „kétéltű” parasztbandákat, mint mellékfoglalkozású együtteseket, bálok és lakodalmak alkalmával ugyanúgy megfizetik, mint a cigányegyütteseket. Mégis úgy látszik, nem lesz hosszú életű a rezesbandák országos divatja. Falun elsősorban nem a cigányzenészek, hanem a nehézkes, viszonylag nagy létszámú (tehát költséges), emellett meglehetősen primitív rezesbandák rovására terjed a modern tánczenei együttesek fellépése. – Irod. Sárosi Bálint: Die Volksmusikinstrumente Ungarns (Leipzig, 1967).
Sárosi Bálint
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
