vegetációs démon
vegetációs démon: a természet növekedésében, elhalásában és újjászületésében részt vevő, ember- vagy állatalakban, esetleg más alakban elképzelt → természetfeletti lény. A kifejezést W. Mannhardt alkotta, példáit az antik mitológiából, továbbá főként a germán és szláv népek hiedelmeiből, szokásaiból és szólásanyagából merítette. Elmélete szerint az erdő-, fakultusz démonait a földműveléssel foglalkozó európai paraszt a gabonaföldre helyezte át és az addig főként erdei szellem gabonaszellemmé lett, a gabona növekedésének, fejlődésének megtestesítőjévé. Bizonyításul főleg aratási szokásokra, naptári szokásokra utalt, különösen arra a szokásra, hogy aratás végén egy gabonacsomót a szántóföldön szokás hagyni. Mannhardt vegetációs démon fogalmát sok bírálat érte, főként skandináv kutatók részéről, e vita voltaképpen napjainkig sem zárult le. – A germán és szláv adatokhoz hasonló gazdag vegetációs démon hagyomány a magyar parasztság néphitében nincs, inkább nyelvi anyagból, szólásokból próbáltak e fogalom ismeretére következtetni. Ujváry Zoltán úgy találta hogy nálunk főleg medve, nyúl, farkas s más állatalakban, néha antropomorf alakban képzelték el. – Irod. Mannhardt, W.: Die Korndämonen (Berlin, 1868); Mannhardt, W.: Wald- und Feldkulte (I–II. Berlin, 1904– 05); Ujváry Zoltán: Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban (Műveltség és Hagyomány, 1969).
Diószegi Vilmos
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
