Isten fiai
Isten fiai – égi lények, akik a Ter 6,1–4 szerint a megsokasodott emberiség leányait megkívánták, és óriásokat nemzettek velük. Az ennek nyomán elharapózott gonoszság miatt küldte Isten a pusztító özönvizet a földre (lásd Noé). – Az ~ kilétén sokat vitáztak a zsidó és keresztény írásmagyarázók. Leginkább angyalokra vonatkoztatták a megnevezést, főleg a bukott angyalokra, de mindkét felfogás sok nehézséget támaszt. Legvalószínűbben szövegzárvánnyal van dolgunk, egy olyan mítosz töredékével, amely a korábbi többistenhit elemeit őrzi; ebben Él istennek és a zsidók közt a Kr.e. VI. századig tisztelt Aséra istennőnek a gyermekei természetes módon szerepelhettek. Az ókori midrásirodalom szerint Azaziel és Semhazáj angyalok jöttek először a földre Isten engedelmével, hogy az emberek viselkedéséről jelentést tegyenek, de elcsábultak és a földi asszonyokkal két óriást nemzettek, akik aztán feneketlen falánkságukkal az emberek minden jószágát felzabálták. Példájukat más angyalok is követték, bemocskolták magukat a nők testével és húsevéssel, sőt emberevésre is vetemedtek. A Hénok könyve c. apokrif irat szerint vezérük Szemjasza volt, s hétszáz angyal tett esküt a Hermon hegyén, hogy földi nők testét veszik birtokba; szeretőikkel háromezer láb magas óriásokat nemzettek. A bizarr bibliai epizódot dolgozta fel Byron misztériumjátéknak nevezett drámai költeményében, az Ég és földben (lásd Azaziel)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
